Amikor az évszakoknak megfelelő táplálkozási tanácsokról olvastok, talán felmerül bennetek a kérdés, miért olyan fontos, hogy ezzel foglalkozzunk? Vajon honnan erednek ezek az ajánlások, és hogyan lehet őket a mindennapokban alkalmazni?
Talán nem titok, hogy a természettel és az évszakokkal való együtt „mozgás” segít abban, hogy a szervezetünk optimálisan működjön.  Ki ne érezné azt, hogy nyáron a hűsítő, télen pedig a melegítő ételek és italok esnek jobban? Egyénileg viszont lehetnek különbségek ebben is, ezért, amikor az általános tanácsok nem igazán illenek ránk, akkor ki kell választanunk – akár szakértő segítségével –, hogy mi az, amire a mi szervezetünknek szüksége van.  Olyan ez, mint az öltözködés: télen melegebb ruhát öltünk, nyáron lengébbet, mivel azonban eltérő az érzékenységünk és ezért különbözőképpen reagálunk a hidegre és a melegre, így mindenki számára nem lesz jó ugyanaz a ruha. Amikor belülről „öltözködünk”, szintén ez az elv érvényesül.

Szerencsére a szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztása a legtöbb kultúrának része, hiszen általában magától értetődő, hogy azt esszük, ami éppen a kertben terem, nem beszélve arról, hogy a boltokban is ezek a termékek lesznek árban és minőségben is könnyen elérhetők a számunkra. Érdemes azonban tudatosan is odafigyelnünk az idénynövények fogyasztására, emellett pedig nagyon fontos, hogy néhány életmóddal és táplálkozással kapcsolatos tudnivalót is bevéssünk az emlékezetünkbe, hogy képesek legyünk egyensúlyt teremteni a szervezetünkben.

Az ősi tudások egyike, a kínai gyógyászat (amit sokan hagyományos kínai orvoslás, azaz HKO néven is ismerhetnek), az ételeket hideg, semleges és meleg kategóriákba sorolja, fogyasztásukat pedig az évszakoknak megfelelően és az egyéni igényekhez igazítva ajánlja. Ebből a többezer éves tudásból merítek én is a munkám során, hiszen ez az egyik legrészletesebben dokumentált módszer, amely az étrendi tanácsokat a gyógyítás szolgálatába állítja. De nem kell magunkat túl mélyre ásni ebben a tudományban ahhoz, hogy értsük, és használjuk az alapjait. A természettel való együttélés minden nép esetében adott volt az idők során, azonban nem mindenhol sikerült írásba foglalni a megfigyeléseket, azok inkább szájhagyomány útján terjedtek. Ennek ellenére amennyire lehet, a magyar és más európai népek szokásait is figyelembe veszem a táplálkozási tanácsadás során.

Amikor az ősi, keleti szemléletmód szerint vizsgáljuk meg, hogy milyen típusú ételre van szükségünk, akkor néhány általános szempontot érdemes figyelembe vennünk:
1. Az étel egészségmegőrző és gyógyító hatású, harmonizálni tudja a szervezetet. Gondoljunk csak arra, hogy milyen jól esik, és milyen sokat tud segíteni az immunrendszerünknek egy meleg csontleves, amikor meg vagyunk fázva. Nyáron viszont a friss gyümölcsök és a saláták íze az, ami elcsábít.

2. Az ételek melegítő, semleges vagy hűsítő hatásúak lehetnek. Azonban nem csak a fagyi van hideg hatással szervezetünkre, és a csípős paprika sem egyedüli képviselője a melegítő étkeknek. Azért érdemes részletesebben is megismerkedni ezekkel a kategóriákkal, hogy könnyedén alkalmazzuk őket a táplálkozásunkban az évszaknak és az egyéni alkatunknak megfelelően.

3. Az ízek terápiás hatásúak is lehetnek, mivel kapcsolódnak egy-egy szerv működéséhez. Amikor sósat kívánunk, akkor valójában a vese területe jelez nekünk. Az ételek természetes zamatának megismerése, és a rájuk adott reakcióink megfigyelése nagy jelentőséggel bír. Minél inkább a naturális ízeket részesítjük előnyben – nem eszünk finomított cukrot, de édeset természetesen igen –, annál jobban tudni fogjuk, hogy mit és miért jelez a szervezetünk. Érdemes megfigyelni, hogy az adott évszakra jellemző gyümölcsök és zöldségek, többnyire az ízük alapján is jól illenek az étrendünkbe. Szóval nem kell túlgondolnunk, hogy mit ehetünk – a természet ebben is a segítségünkre van.

4. Az évszakok tágabb értelemben véve az egyes emberi szerveket is szimbolizálják, így azok működése az év meghatározott időszakához kiemelten köthető. Ennek megfelelően az időjárás változásával más és más szervzóna az, ami megkülönböztetett figyelmet érdemel. Hideg időben például érzékenyebb a vese, éppen ezért ilyenkor gyakoribb panasz a felfázás. De ennek nem kell így lennie! Ha megfelelő életmódot folytatunk és az étrendünket is jól állítjuk össze, valamint tudatosan odafigyelünk a szervezetünkre, akkor ezeket a problémákat kordában tudjuk tartani, sőt meg is előzhetjük.

5. Az évszakokkal a hangulatunk is változik. Ki ne tapasztalta volna már meg a napsütés kedélyjavító hatását, és ki ne ismerné a téli depresszió fogalmát? Ugyanakkor a szerveink működése és az érzelmi állapotunk között is van energetikai kapcsolat. Amikor szomorúak vagyunk, akkor a tüdőnk gyengül, amikor félünk akkor a vesénk. (A félelmet második „agyunkként” egyébként a bélrendszer is sokszor jelzi, csak másképp.) Ha már tudjuk, hogy mely évszakban, mely szervünk energiája gyengülhet, akkor erre érdemes tudatosan is odafigyelnünk a lelkünk szintjén is. Ne terheljük feleslegesen se a szervezetünket, se a lelkünket! Törekedjünk arra, hogy a gondolataink és így az energiáink is az egészségünket szolgálják.

6. A légzés és a mozgás az egészségmegőrzés fontos részei, és elválaszthatatlanok az étrendtől. Az évszakok változásával arra is figyeljünk, hogy mikor vagyunk többet szabad levegőn, és közben milyen jellegű sportokat végzünk. Az, hogy a friss levegőn éppen a sétálás vagy inkább a futás javasolt, szorosan összefügg az időjárással is, azaz az évszakok változásával.

7. A szezonalitás a sütés-főzés jellegét és módját is befolyásolja. Nyáron általában szívesebben választunk egy olyan friss salátát, amiben nincs semmilyen főtt dolog. Ez az üdítő étel lehet egy ropogós, vegyes zöldségsaláta vagy egy ínycsiklandozó gyümölcssaláta is. Télen pedig jobban esik a meleg leves vagy egy ízletes főzelék. Ezek az alapok, de azért ennél sokkal több és specifikusabb szempont is van, ami abban segíthet, hogy az ételek elkészítésének módja is illeszkedjen az egyes évszakokhoz.

Azért is szeretem az évszakok változását figyelembe venni az egyes étrendek kialakítása során, mert ez az emberek többségénél jól működhet. Fontos viszont megjegyezni, hogy amikor valamilyen konkrét egészségügyi probléma áll fenn, akkor sok tekintetben az annak megfelelő táplálkozást kell elsősorban követni (pl. köszvény esetén kerülendő a hús és a sok fehérje), így a fenti étrendi tanácsok, csak általános jellegűnek tekinthetők.

Én azt vallom, hogy amikor nyitottan és szeretettel fogadjuk a szervezetünk jelzéseit, akkor sokat tanulhatunk tőle. A módszerem egyik alapja, hogy a különböző ősi tudásrendszereket összekapcsolom a nyugati orvoslás ismeretanyagával, a legújabb kutatások eredményeivel. Ezt követően az egyénre hangolva állítom össze, hogy mik a fontos teendők az étrend és az életmód kapcsán. Hiszen a hangsúly azon van, hogy a saját életünket, egészségünket, és az életben tapasztalható körforgást egymással összhangban kezeljük, mert akkor sok gond és nehézség időben rendezhető, és egyensúlyba hozható. Önmagunk is.

Az egyes évszakokra vonatkozó gyakorlati tippeket, itt olvashatjátok majd nálunk, kövessétek őket, és kérdezzetek bátran szakértőnktől.