Sokat gondolkodtam, hogy én vajon az vagyok-e – egy tudatos vásárló? Aztán meg azon töprengtem, hogy mit is jelent egyáltalán tudatosan vásárolni, és végül az interneten rábukkantam 12 pontra, ami irányt mutathat ebben a kérdésben. (tudatosvasarlo.hu) Mielőtt azonban sorra vennénk ezeket a szempontokat, le kell, hogy szögezzem, én végül is nem tartozom közéjük, csak részben. De akkor most az vagyok, vagy nem?! Mielőtt eluralkodna rajtam/rajtunk a tudathasadás teljes állapota, jobb, ha tudomásul vesszük, hogy ezen a téren sem minden fekete vagy fehér, mert akkor is tartozhatunk a tudatos vásárlók egyre népesebb táborához, ha nem tartjuk be ezt a 12 pontot. És persze az is lehet, hogy még csak meg sem fordul a fejünkben ez a vásárlói hozzáállás, mégis mindig ennek megfelelően pakolunk a bevásárlókosarunkba. Íme tehát a 12 pont, ami persze nem szentírás, ezért én ki is egészítettem.

A pénzeddel szavazol!
A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, és mit nem. Például nem kell támogatnod a környezetszennyezést, a vegyszerezést, a gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. – Ezzel teljesen egyetértek én is. Szerencsére, ma már minden megfontolandó vásárlás előtt felteszem magamnak a nagy kérdést: Valóban szükségem van erre? És ha egy percig is hezitálok, akkor már tudom: Nem, nincsen!
A szemét a legdrágább!
A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek. Mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel, és itt most elsősorban az élelmiszerekre kell gondolnunk. – Én is így vélekedem, bár sokszor a nagyobb kiszerelés olcsóbb, mégis mindig megkérdezem magamtól: Most az a jobb, ha olcsóbban vásárolok, de végül kidobom a maradékot, vagy kerüljön kicsit többe a beszerzés, de mind elfogyasszam? Számomra egyszerű a válasz. Ételt nem dobunk ki, csak ha már magától mászik! – ezt még a nagymamámtól tanultam.
Cetli
Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz „polctrükkökre”. – Részemről kipipálhatjuk, én az esetek 99%-ában listával járok. (Ez mondjuk, inkább azért van így, mert feledékeny vagyok. Ezt az is jól példázza, hogy a cetlim alapanyaga általában szalvéta, felbontatlan csekkes boríték hátulja, vagy egy ismeretlen eredetű fecni a táskám rejtett zugából.) Még annyit tennék hozzá, hogy kivételt képez, ha éhesen megyünk vásárolni. Akkor ez minden szabályt felrúg, hiába a cetli. Tanulság: Éhesen ne menjünk vásárolni! Azt hisszük, majd kibírjuk, hogy ne vegyünk meg minden hülyeséget, de hiába tagadjuk, úgysem bírjuk ki.
Helyben
A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon vagy helyi boltban! Kutasd fel a jó helyeket! – Kisvárosiak, falun élők és nagyvárosiak is előnyben! Mind találkoztunk már a szomszéd néni-féle „Tojás eladó” vagy „Fokhagyma, krumpli és akácméz is kapható” táblákkal az út melletti kerítéseken. Ha nem, nyissuk ki a szemünket, mert ezeken a helyeken tényleg igazán jó minőségű árut lehet találni. De ugyanígy a nagyvárosok piacain is fellelhetőek ezeknek a termelőknek a portékái. Szín, illat, tapintás és szájhagyomány útján/alapján a legérdemesebb tájékozódni! De például az egyik édes nagyszülém egy kis faluban lakik, ahol ott van a „Karcsibót” és kész. Nyilván odajár a falu apraja-nagyja. Nem mindenki él olyan helyen, ahol temérdek a választási lehetőség, ha mégis, annál jobb, és annál könnyebb a vásárlás.
Mennyi műanyagot viszel haza?
Vigyél magaddal táskát, szatyrot, és ne fogadj el zacskót a boltokban! Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat, keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolású megoldásokat. – A rutinos bevásárlók előre felszerelkeznek bevásárlótáskákkal, én például a vászontáskát részesítem előnyben. Van is egy kisebb gyűjteményem, és mivel manapság már mindenféle feliratokat/üzeneteket is hordoznak magukon, így szeretem másokét is olvasgatni . De ha műanyag zacskóval járunk, akkor se érezzünk lelkiismeret-furdalást, legalább nem vettünk még négy másikat a boltban, hanem a sajátunkat használtuk. Egyébként is, mi egy kicsit még mindig „zacskós nemzet” vagyunk. Ugye mindenkinél van otthon egy zacskó, tele műanyag zacskókkal?! Még egy dolog eszembe jutott: régebben minden gyümölcsöt (pl.: banánt, narancsot, mandarint, kivit stb.) külön-külön bezacskóztam, nehogy „koszos” legyen. Ma már nem teszem, hiszen a héja úgyis lekerül róla, annak meg úgyis mindegy.
Keresd az eredetit!
Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket! – Igen! Ha például egy fűszerkeverékben a fűszereken kívül mást is tesznek, akkor köszönöm, inkább csak sózok, borsozok, vagy még az is lehet, hogy elkészítem a saját fűszerkeverékemet. Miért is ne?!
Olvasd el a címkéket! 
Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Miért is kezelnéd magad kívül-belül ilyenekkel, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz. A rohanós, dolgos hétköznapokban nincs idő mindig aprólékosan végigpásztázni vagy felkutatni a 100%-ban természetes összetevőket. Néha viszont jól esik bogarászni, és elgondolkodni például azon, hogy ha a hidratáló arckrémek akár 70%-a is víz, akkor miért nem iszok inkább 2 nagy pohárral belőle, az sokkal többet használ, és olcsóbb is.
Ha legközelebb vásárolni megyünk, szánjunk pár percet arra, hogy tájékozódjunk az összetevőkről. Persze lehet, hogy a felét nem értjük, vagy olyan megdöbbentő dolgokra bukkanunk, mint például a céklaporra a meggyes joghurtban… (ez persze még mindig a jobbik eset, mert a cékla legalább zöldség, de akkor is: miért kell a joghurtomba?) És mi az az emulgeálószer*, ”kik” is azok a kárminok**, és egyáltalán hogy kerülnek az ennivalómba?
Erőszakmentes szépség
Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat! – Ezzel könnyű a dolgunk, mert olyan kort élünk, ahol a nagy kozmetikai márkák előszeretettel hirdetik az állatkínzástól mentes termékeiket. Ez így is van jól, pláne, ha még az alapanyagok is természetesek!
Tartós használat!
Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. – Kerüljük hát őket!
Frisset
Friss, hazai idényzöldséget és  -gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett! – Ezért is raktak el nagyanyáink annyi befőttet, lekvárt és savanyúságot. Persze nem olyan vitaminforrás, mint a friss zöldség és gyümölcs, de még mindig inkább az, mint a bolti eper decemberben…vagy a dinnye…te jó ég! Evett már valaki télen dinnyét? Tényleg kíváncsi vagyok: Milyen volt?
Helyi termékeket vásárolj!
Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat! Így a helyi termelőket, gyártókat támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. – Ehhez csak egy dolgot fűznék hozzá: a fűszerpaprikám nem szegedi… persze azzal sincs semmi baj.
Nem mindegy!
Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a még jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül. – A puding próbája az evés. Ahhoz, hogy tudd, milyen az igazán jó ízű étel, előtte rosszat is kell kóstolnod, mert csak azután fogod igazán értékelni a jó minőséget.

Összegzésként csak annyit, hogy nyilván mindenki a saját szokásai, igényei, ízlése vagy pénztárcája szerint vásárol. Szép és jó lenne, ha egy vegyszerektől, adalékanyagoktól és műanyagtól mentes, nagy biokertészet lenne minden bevásárlóközpont helyén, és minden sarkon lenne halpiac, hentesáru bolt és pékség. De sajnos nem így van! Mi „csak” annyit tehetünk, amennyi tőlünk telik. De azt mindenképp tegyük meg, legyen az akár egy meg nem vásárolt műanyag zacskó vagy egy helyi gazdától beszerzett doboz tojás. Akkor is tettünk valamit magunkért, egymásért, a környezetünkért!