Vajon mi dolgunk van november tizenegyedik napjával, azon kívül, hogy az éttermek szaftos és ínycsiklandozó „libás” ételeinek kínálatát végigkóstoljuk? Egyáltalán, ki volt Szent Márton és mi köze van a libákhoz?

A legenda
Szent Márton minden bizonnyal valós személy volt, aki Savaria (vagyis a mai Szombathely) városában született 316 környékén, Pannónia tartományban. Legendája szájhagyomány útján terjedt, így aztán ahány száj, annyi mese. Ami viszont biztosan nem hiányzik egyik történetből sem, az a libák gágogása.
…Volt egyszer egy Márton nevű fiúcska, aki édesapja nyomdokaiba lépve vitéz katona szeretett volna lenni. Jelentkezett hát a hadseregbe, ahol bátorságával és tiszta szívével kitűnt. Egy nap egy vén koldus a segítségéért esedezett, mert majd megfagyott a hidegben. Márton saját köpönyegét kardjával kettéhasította, s ráterítette az öreg koldusra. Éjjel aztán Mártonnak egy vibráló álomban Jézus jelent meg, aki a fél palástot viselte. Márton később otthagyta a hadsereget, és pap lett belőle. Jóságáért, segítő szándékáért az emberek mindenhol megszerették, ezért meg akarták választani püspöknek. Mivel azonban Márton nem akarta a püspökséggel járó pompát, fényűzést és szolgákat, elbújt hát egy ólba a libák közé. De a libák hangos gágogásba, szárnycsapdosásba kezdtek, s leleplezték Márton búvóhelyet. Így az emberek megtalálták, s végül mégis csak püspökké választották Mártont. Püspökként is ugyanolyan tiszta szívű, szerény és jóságos maradt, s egész életét mások megsegítésének szentelte…
Ez tehát Szent Márton legendája, de nem csak miatta nevezetes november tizenegyedik napja.


Szent Márton az időjós
Sándor, József és Benedek hozzák a meleget, és ha megcsordul Vince, megtelik a pince. Azonban sok más naptári naphoz, névnaphoz fűződik még népi babona és időjárás-előrejelzés. Például itt van a Márton-nap is, s nem is csak egy, hanem rögtön két hiedelem is kapcsolódik hozzá.
Márton napján, ha a lúd jégen jár, karácsonykor vízben poroszkál. Márton fehér lovon érkezik, vagy szürke lovon nyargalász.
Tehát ha Márton fehér, akkor enyhe telet hoz, míg szürkén vagy barnán kemény hónapokat ígér.

Libalakoma
Márton-nap az adventi 40 napos böjtöt megelőző nap, így azt is mondhatnánk, hogy még egyszer jól belakmározhatunk és vigadhatunk, mielőtt elkezdődik a csendes böjti időszak.
A paraszti életben ehhez a naphoz kötötték a gazdasági és földmunkák idejének a végét, hiszen ez idő tájt már a természet is téli nyugovóra tért. S hogy a következő esztendőben is bőség kísérje a népet, országszerte lakomákat, vigadalmakat rendeztek. Ekkorra esett az újbor kóstolása, és a tömött libák vágása – erőt és egészséget ettek-ittak magukba az emberek.
Szokás volt, hogy a frissen vágott liba húsából a helyi papoknak is vittek kóstolót. Méghozzá a szárnyas hátsó részéből… Innen ered a „püspökfalat” kifejezés.



Hízott libamáj zsírban sütve – ahogy a nagymamám csinálta
Nálunk akkor volt Márton-nap, amikor az unokák hazatértek, drága nagymamám pedig ezzel a finomsággal kedveskedett nekünk, pedig bármikor, bármit rakhatott elénk, gond nélkül befaltuk. De a libamáj, az aztán igazi csemege volt! Persze most is az, de úgy, ahogy ő csinálta, nem csinálja senki…
Nagy titkok nincsenek ebben a családi receptben, hiszen csak egy hízott liba májára és 3-4 evőkanál (lehetőleg libától származó) zsírra, valamint némi sóra van szükség hozzá.
A libazsírt felhevített serpenyőben olvasszuk fel, majd helyezzük bele a májat. A Mama ugyan csak kettőbe vágta, de lehet akár 2 cm vastag szeletekre is darabolni, és úgy megsütni. Bárhogy is porciózzuk, először nagyobb lángon 1-1,5 percen keresztül pirítsuk a zsírban, amíg szép aranybarna kérget nem kap. Majd fordítsuk meg, és ugyanígy járjunk el a másik oldalával is. Ha már mindkét fele elérte a kívánt színt, vegyük le a serpenyőt a tűzről, és a fortyogó falatokat hintsük meg egy csipet sóval úgy, hogy a zsiradékba is jusson. Az így elkészített libamáj kívül ropogós, belül krémes lesz. A még meleg, folyékony zsírt – vagy akár kihűlve, megdermedt állapotában is – szigorúan fehér kenyér héjas részével tunkoljuk, a májat pedig késsel és villával fogyasszuk.

Jó étvágyat!

Novemberben, Márton napján
liba gágog, ég a kályhán.
Aki libát nem eszik,
egész évben éhezik.

Szerző