Mintha ősszel valami egy kicsit lejjebb tekerné az energiaszintünket. Vajon tényleg az évszakváltás az oka? És mi mit tehetünk azért, hogy ne csak túléljük, hanem élvezzük is az évnek ezt a szakaszát?

Valahogy alábbhagy a nyári lendületünk, amikor a hűvösebb reggelek szép lassan ráfordítanak bennünket az őszre. Még nem igazán szürkék a nappalok, sőt, ezer színben pompázik a természet, és a levegő is kellemes, mégis azt érezzük, hogy legszívesebben egész nap a meleg takaró alatt kuckóznánk.

Bárkivel beszélgetek mostanában, szinte biztosan szóba kerül a fáradtság. Mindenki kicsit nyúzottabb, nehezebben indul neki a reggeleknek, és napközben alig várja, hogy végre hazaérjen. Este aztán úgy dől be az ágyba, mintha legalább egy maratont futott volna le. Sokszor magunk sem értjük, miért vagyunk ennyire kimerültek.

De vajon tényleg az ősz tehet róla? Vagy egyszerűen túl sokat várunk magunktól, miközben egyre kevesebb időt hagyunk a feltöltődésre? Ennek járunk most utána, és közben hozunk néhány olyan ötletet is, amelyek segíthetnek abban, hogy ne csak túléld, hanem élvezd is az őszi napokat.

Mi lehet az őszi fáradtság hátterében?

Bár még bővelkedünk a napsütéses órákban, de a nappalok egyre rövidebbek, a reggelek hűvösek, és lassacskán hamarabb sötétedik. A kevesebb természetes fény pedig hatással lehet a belső óránkra, így az alvásunkra és a hangulatunkra is. Ráadásul a nyári szabadság és az iskolaszünet után sokunknál most indul be igazán a mókuskerék: munka, határidők, megszaporodott otthoni teendők és családi programok – mire észbe kapunk, már el is szaladt egy újabb hét. Nem csoda, ha néha úgy érezzük, hogy nem bírjuk lendülettel. Persze az ólmos fáradtságért nem mindig az ősz a felelős.

Az alváshiány, a stressz, a rendszertelen étkezés vagy épp a mozgás háttérbe szorítása is hozzátehet ahhoz, hogy nehezebben veszed az akadályokat.

De mielőtt végleg beköltöznél a takaró alá, érdemes kipróbálnod néhány dolgot. Mert lehet, hogy nem is olyan nehéz egy kis energiát csempészned az őszi hétköznapokba.

Lehet, hogy csak elindulni nehéz

Bevallom, vannak napok, amikor iszonyatosan küzdelmes rávenni magamat arra, hogy elinduljak mozogni. Főleg ilyenkor ősszel, amikor egyre hűvösebbek az esték, korábban sötétedik, és egy hosszú nap után sokkal csábítóbbnak tűnik a kényelmes kanapé egy puha takaróval.

Ezért különösen jó, hogy most csoportos edzésre járok. Mert ott egy közösség vár, akikkel együtt csináljuk végig az órát, és akik sokszor észrevétlenül is motiválnak. Ha pedig egyszer már nekikezdtem, onnantól nem kérdés, hogy mindig ott a helyem! Az a legjobb az egészben, hogy bármilyen fáradtan is érkezem az órára, a végére megváltozik körülöttem a világ: mindent más színben látok. Lehet, hogy fizikailag elfáradok, mégis sokkal energikusabbnak érzem magam, és jókedvűen, elégedetten indulok haza. Ilyenkor újra és újra eszembe jut: valóban erre volt szükségem!

Szerintem nehéz átadni ezt az érzést annak, aki még nem tapasztalta meg. Hiszen amikor fáradtak vagyunk, ösztönösen azt gondoljuk, hogy pihenésre van szükségünk. Pedig néha éppen a mozgás az, ami kizökkent az energiaszegény állapotból.

De nem kell rögtön egy kimerítő edzésben gondolkodnod – választhatod a jógát, a pilatest, a táncot, az úszást vagy bármi mást, amit szívesen csinálsz. A lényeg, hogy megtaláld azt a mozgásformát, amelyhez örömmel térsz vissza. Persze vannak helyzetek, amikor tényleg pihenni kell.

Ha csak a lendület hiányzik a napjaidból, érdemes egy esélyt adnod a mozgásnak – lehet, hogy kellemes meglepetés ér.

Irány a természet – hiszen meseszép!

Igazán különleges hangulata van az őszi sétáknak: átjár a friss levegő, melenget az aranyló napsütés, beborít az avar illata, és elém tárul a színpompás lombok látványa. Néha már attól jobb kedvem lesz, hogy kilépek az ajtón. Szeretek ilyenkor csak úgy nekiindulni, nézelődni, különleges faleveleket gyűjteni, vagy épp diót szedni. És ha közben még egy jó beszélgetésre is jut időm, az igazi ajándék. Nem kell, hogy kilométereket teljesíts, és az sem baj, ha nincs konkrét úti célod. Néha pont az kell, hogy ne siess sehová. Ráadásul ősszel különösen jól jön, ha minél több időt töltesz a szabadban, a természetes fényben.

Egy rövid napközbeni séta segíthet abban, hogy éberebbnek érezd magad, és a szervezeted napi ritmusát is támogasd.

Szóval, amíg ilyen gyönyörű, vétek lenne, ha csak az ablakból csodálnád a természetet!

Egyél jót és igyál eleget – kezdődjön a teaszezon!

Ősszel valahogy más ételekre vágyom. Előkerülnek a tartalmasabb levesek, a frissen sült zöldségek, a finom almás és szilvás sütemények és persze a sütőtök, amit ezerféleképpen lehet elkészíteni.

Érdemes minél változatosabbá tenned az étrendedet, hogy ebben az évszakban is lendületes maradj. Én például imádom az őszi konyha színeit, és hogy annyi finom, szezonális alapanyag közül válogathatok: alma, körte, szilva, cékla, sütőtök, dió, szőlő, káposztafélék – megannyi értékes tápanyagot rejt.

Arról se feledkezz meg, hogy a rendszeres étkezés tudja leginkább biztosítani, hogy elég energiád legyen a nap során. Mert amikor egész nap rohansz, könnyen elmaradhat például az ebéd, aztán délután valami gyors édességgel próbálod menteni a helyzetet. Pedig egy tartalmas reggeli, egy laktató ebéd vagy egy előre bekészített egészséges harapnivaló is sokat segíthet abban, hogy ne teljesen lemerülve érkezz meg az estébe.

A folyadékbevitelre most is figyelj oda, mert attól, hogy kint már nincs harminc fok, a szervezetednek még ugyanúgy szüksége van a megfelelő hidratáltságra.

És ha már folyadékpótlás: nálam hivatalosan is kezdetét vette a teaszezon! Nagy kedvenceim a gyógyteák, méghozzá mindenféle ízesítés nélkül, csak úgy natúran, hogy maximálisan kiélvezhessem a természet ízeit. Persze lehet, hogy te inkább egy kis mézzel, citrommal szereted, vagy a gyümölcsös és fűszeres változatokra esküszöl. Egy biztos: a hűvösebb napokon különösen jólesik egy bögre meleg tea, ami ráadásul a napi folyadékbeviteledhez is hozzájárul.

Szerintem maga a teázás is megérdemel néhány nyugodt percet a napból: kényelmesen leülni, két kézzel átfogni a meleg bögrét, és egyszerűen csak élvezni a pillanatot.

Mert gyakran ennyi is elég – egy apró, jóleső megállás a nap közepén.

A jó társaság csodákra képes

Van úgy, hogy egy hosszúra nyúlt munkanap után, legszívesebben minden programomat lemondanám. Majd máskor találkozunk. Majd legközelebb beszélgetünk. Most inkább hazamegyek pihenni… Aztán mégis ráveszem magam, és végül rájövök, hogy mennyire jólesett másokkal tölteni az időt.

Egy délutáni kávé a barátnőddel, egy vacsorával egybekötött nagy beszélgetés a haverokkal, vagy akár egy spontán program is képes kimozdítani a hétköznapi fáradtságból. Mert a közösen töltött idő feltölt. Egy jó beszélgetésből, egy közös nevetésből, és abból az érzésből, hogy tartozol valahová – rengeteg erőt meríthetsz. Én ezért is szeretem a közösségi sportokat. Egy pilatesóra, egy közös teniszezés nem csak a mozgásról szól. Hanem arról is, hogy találkozunk, beszélgetünk, nevetünk – hogy együtt élünk át valamit.

Persze lehet, hogy nem minden nap vágysz társaságra – és ezzel nincs is baj. De amikor úgy érezed, hogy teljesen lemerültél, érdemes elgondolkodnod azon:

Vajon az egyedüllét segít inkább, vagy a jó társaság?

Legyen valami, amire igazán vársz!

Szerintem ez az egyik legjobb ellenszere az unalmas, energiaszívó hétköznapoknak. Néha észre sem veszem, hogy csak egyik kötelezettségem követi a másikat, miközben csak hajtom a mókuskereket. Pedig milyen jó érzés, amikor van egy program a naptáramban, amire várhatok!

Lehet ez egy színházi előadás, egy hétvégi kirándulás, egy baráti vacsora, egy új hobbi vagy egy régóta tervezett dolog, amelyre végre rászánom magam. Nem kell világmegváltó dolgokban gondolkodnod. Néha egy új kávézó kipróbálása, egy másik sétaútvonal felfedezése vagy egy szabad délután is elég ahhoz, hogy egy kis színt vigyél a fakó hétköznapokba. Mert az élmények nem csak akkor adnak örömet, amikor átéljük őket. Sokszor már maga a várakozás is örömet adhat egy-egy napnak.

Egy apró terv is visszahozhatja azt a lendületet, amit az ősz beköszöntével elveszettnek hittél.

Néha tényleg csak aludni kell

Azért tudom, hogy nem jó átesni a ló túloldalára, és minden fáradt napomon egy új programot vagy elfoglaltságot keresni. Mert van, hogy tényleg csupán arra van szükségem, hogy kikapcsoljam a telefonomat, és korábban ágyba bújjak, hogy végre kialudjam magam.

Mert bevallom, olykor könnyen elcsúszik az estém. Aztán másnap reggel csodálkozom, hogy alig bírok felkelni. Ha olykor te is beleesel ebbe a hibába, akkor érdemes egy kicsit tudatosabban odafigyelned az esti rutinodra, és megadni magadnak a pihenés lehetőségét. Ha egy este épp semmihez sincs kedved, csak bebújni a takaró alá egy jó könyvvel, vagy egyszerűen aludni egy nagyot, akkor tedd azt.

Nem kell minden napodnak eseménydúsnak lennie.

Persze ha már hetek óta tart a fáradtságod, és szokatlanul kínzó, ráadásul a pihenés ellenére sem javul, akkor ne fogd az évszakváltásra. Ilyenkor jobb, ha utánajársz, nincs-e valamilyen egészségügyi probléma a háttérben.

Mire van szükséged?

Azt hiszem, az őszi fáradtság kapcsán az egyik legfontosabb felismerés számomra, hogy nem mindig ugyanaz a dolog tölt fel.

Van, amikor egy mozgásos óra vagy egy kis természetben töltött idő tesz jót, máskor egy tartalmas beszélgetés, esetleg egy régóta várt program tankol fel. És van, hogy egy kiadós alvás segít. De talán nem is kell mindenáron visszahoznunk a nyári napok pörgését, hiszen az ősznek is megvan a maga ritmusa, hangulata, szépsége. Kár lenne mindezt átaludni!

Úgyhogy ha legközelebb azt érzed, hogy lemerültél, kérdezd meg magadtól:

Tényleg pihenésre van szükségem, vagy inkább valami olyasmire, ami lendületbe hoz?

Mert a kettő nem ugyanaz. És néha éppen az adja vissza az energiádat, amihez a legkevésbé sem volt kedved.