Régóta tervezem, hogy egyszer megírom a saját bakancslistámat, de azt álmomban sem gondoltam, hogy közben ezen a nyáron a sok tervem közül az egyik megvalósul – egy fantasztikus olasz nyaralás, amelyről még élménybeszámoló is született. Azonban nemcsak Itáliáért, de az olasz ételekért is odáig vagyok, ezért mindig is szerettem volna részt venni egy igazi olasz főzőtanfolyamon. De nem ám akárhol, hanem pontosan ott, ahol ezek az isteni receptek születtek, ahol az emberek vérében van a főzés iránti szenvedély – Olaszországban.


Az hazatérésünket megelőző estén, egy rögtönzött főzőkurzuson vehettünk részt házigazdáink vezetésével, ugyanis együtt készítettük el a pugliai tartományra jellemző olasz ropogtatnivalót, a focacciát. Nem kell hozzá nagy főzési tudomány, ráadásul ízlés szerint variálható és garantált sikerélményt nyújt. A konyhában megoszlottak a szerepek: a házigazda felesége készítette a tésztát, miközben a mindig mosolygós testvére – egy dús fekete hajú, dekoratív olasz nő – részletesen elmagyarázta a focacciakészítés minden titkát, a ház ura pedig proseccót töltött nekünk, hogy megalapozza a jó hangulatot. Most jöjjön a recept és mellé néhány apró fortély a két olasz mammától.

Hozzávalók:

1. Kelesztés

• 70 ml langyos víz
• 70 g liszt
• 5 g kovász vagy élesztő
• egy kávéskanál nádcukor vagy egy kanál méz

2. Dagasztás

• 250 g liszt
• 200 g rizsliszt
• 375 ml víz
• 2 teáskanál só

Feltéthez:

• olívaolaj
• oregánó
• só
• koktélparadicsom

Elkészítés

1. Jól keverd össze a kelesztéshez szükséges alapanyagokat, majd konyharuhával lefedve hagyd állni 10 percig.
2. Tedd hozzá a dagasztáshoz szükséges alkotóelemeket is, ezt követően ismét fedd le, és pihentesd körülbelül 45 percen át, amíg kétszeresére dagad a tészta.
3. Miközben kel a pasta, egy tepsibe öntsünk olívaolajat. Ne sajnáljuk, használjuk bőven, mert a feleslegesnek tűnő olajat sütés közben felszívja a massza.
4. Helyezzük a tésztát a tepsibe, és ujjainkkal tapogassuk szét, hogy jól elterüljön.
5. A tetejére tegyünk félbevágott paradicsomot, majd nyomkodjuk a nyers tésztába úgy, hogy a leve szétfolyjon rajta.
6. Hintsük meg oregánóval és sózzuk ízlés szerint.
7. Tegyük az előmelegített sütőbe, és 250°C-on süssük 40 percig.

Tippek
– eredetileg egy napot is hagyják állni a tésztát, de a nyári melegben mégsem ajánlják, ezért inkább több élesztőt tesznek bele, ezzel gyorsítják a folyamatot
– sokkal jobban megkel a tészta, ha kétféle lisztet keversz össze
– az olasz mammák azt tanácsolták, hogy fele-fele arányban használjuk a 00-ás lisztet és a rizslisztet
– az olasz pizzák tésztája is tipikusan a finomra őrölt 00-ás lisztből készül, nem véletlenül hívják sokszor pizzalisztnek
– apróságnak tűnik, mégis fontos, hogy langyos legyen a felhasznált víz, mert ez is befolyásolja a kelesztést
– az élesztésnél még nem szabad sót használni, csak később érdemes hozzáadni a többi hozzávalóval együtt
– a paradicsom és az oregánó mellett számtalan más alkotóelemmel feldobhatod a tésztát: sülhet a tetején rozmaringgal vagy friss zsályalevelekkel, kerülhet rá kaliforniai paprika, olívabogyó vagy cukkinikarika, mert tényleg csak a fantáziád szabhat határt annak, ahogyan elkészíted.


A jó hangulatú sütögetést követően fogalmazódott meg bennem, hogy a kitűnő olasz ételek titka valószínűleg az egyszerűségükben rejlik, és abban, hogy érzésből készítik őket. És mit viszek magammal tovább az olasz konyhák illatos, párás melegéből? Ha nem tudom pontosan a mennyiségeket, akkor a belső hangomra hallgatok, mert az mérleg nélkül is pontosan megsúgja a tökéletes arányokat.

Még több receptért kattints ide! Ha pedig a gasztrofotókra vagy kíváncsi, azokat itt találod.

Fotó: Panna