Március 21-én ünnepeljük a költészet világnapját, melynek célja a versek olvasásának népszerűsítése és a versek ünneplése. A versekről talán sokunknak az irodalomórai kötelező szavalások és versmagolások ugranak be, pedig a versek ettől sokkal többek. A megfelelő vers a megfelelő időben életmentő, felemelő, vigasztaló, megnyugtató – ilyen ereje van a költészetnek. Most három kötetet ajánlunk a világnap apropóján.
Rupi Kaur: Tej és méz
Rupi Kaur költészete a túlélésről, szerelemről, veszteségről, és a nőiség megéléséről szól. Versei, bár néha alig többek pár sornál, erőteljesek, nem kertelnek. Az illusztrációkkal díszített kötet négy részből áll, ezek a fájdalom, a szeretet, a törés és a gyógyulás. Ez egy keserédes gyűjtemény egy kortárs szerzőtől, így azok is bátran kézbe vehetik, akik úgy gondolják, hogy a versek nem nekik valók.
Simon Márton: Rókák esküvője
Simon Márton, kortárs magyar költő, műfordító, aki a slam poetry egyik kiemelkedő alakja (ráadásul Kalocsán született). Ez a harmadik kötete, és verseit olvasva mintha egy másik világba csöppennénk, egy különleges, belső világba, amely egyszerre ismerős és mégis ismeretlen, egyszerre furcsa és mégis természetes.
Tóth Árpád: Válogatott versek
Tóth Árpád a 19. század végén, 20. század elején élt és alkotott. A Nyugat első nemzedékének költője volt, kinek költészete köré a magány és a szomorúság egyvelege font takarót. Melankolikus, megható, szívbe markoló – a tökéletes verseskötet egy langyos tavaszi estére, mikor egyszerre látjuk, hogy milyen szép a világ és mégis mennyire borzasztó.
Fotó: Emma
- Impulzív rajongónk vagy?
- Szeretnél minden hírünkről időben értesülni?
- Ott szeretnél lenni a programjainkon?
