Az én gyermekkoromban a mozgás és a sport egészségmegőrző szerepe nem kapott akkora hangsúlyt, mint napjainkban. Senkit nem érdekelt, hogy melyik sportág illene hozzánk, vagy melyikhez lenne kedvünk úgy igazán. Talán még mi magunk sem gondolkodtunk el ezen. Szinte mindegy volt, hogy mit sportolunk, csak mozogjunk valamit, mert ez volt a szokás, és a szüleink is ezt tették fiatalon. Csináltuk, amit ők, esetleg, amit a barátaink. Hogy mi a helyzet mostanában? A mai szülők többsége igyekszik ezt a dolgot is tökéletesen csinálni. Már az óvodában valamilyen mozgásformára járatják a gyerkőcöt, sőt bemutatókon és vizsgákon tapsolnak neki, az iskolában pedig akár több sportágban is megmérettetik a csemetét, mire lehorgonyoznak egy mellett. Hol az igazság? Talán valahol középen, mint mindig.

sport sportválasztás gyerekek mozgás Impulzív Magazin
Annak idején, mielőtt szülőként elgondolkodhattunk volna  azon, hogy melyik sportág lesz a nyerő szemünk fénye számára, már lelkesen rótta a köröket a görkoripályán. Persze volt némi tudatosság abban, hogy kipróbáltuk az oviban induló koritanfolyamot, fiúnk ugyanis erős bokasüllyedéssel küzd, így arra gondoltunk, hogy a koricipő majd kellő „satuban” tartja a kis lábait. A kedvcsináló jól sikerült, 2 hónap múlva megkapta a saját „gurulócipőit”, természetesen a megfelelő védőfelszereléssel együtt – sisak, térdvédő, könyökvédő és tenyérvédő. Ezek nélkül ugyanis az amatőr versenyzők fel sem mehetnek a pályára. Persze, amikor edzésen kívül is felöltötte „egyenruháját”, hogy boldogan suhanjon az utcákon, gyakran megmosolyogták, hogy miért van Darth Vadernek öltözve. Ja, kérem, a mezei ember ezt nem értheti! Mi értettük és egyre inkább értjük! Ugyanis akadt időnként egy-két nagyobb esés, így előfordult, hogy a napot a gyermeksebészet várójában vagy a fogklinikán folytattuk. (Lehet, hogy fogvédő is kellene!?) Azóta már profiként gurul, és csak a sisak használata kötelező számukra. Ennél a sebességnél ugyanis már inkább balesetveszélyesek a védők, ugyanis előzéskor könnyen összeakadhatnak, ráadásul ekkora tempó mellett, ha elesik a kölyök, akkor a súrlódás miatt simán lecsúsznak róla, további sérüléseket okozva ezzel. Szóval azért időről időre felmerül bennem a kérdés, hogy miért nem a sakk mellett tettük le a voksunkat?

sport sportválasztás gyerekek mozgás Impulzív Magazin
Egyáltalán mi alapján és hogyan választhatnánk sportot a lurkó számára? Érdekes módon a döntés tudományos alapokra helyezhető, melynek sportantropometria a neve. Ez egy olyan módszer, amely fizikai méréseken és több, mint 30 év statisztikai adatain alapul. Hazai úttörője az idén elhunyt dr. Petrekanits Máté, a terhelésélettan egyik legismertebb hazai szakértője. Munkatársai a mai napig azon fáradoznak, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő sportot, hogy így a mozgás igazi örömmé váljon, hiszen a sikerélmény ezek után szinte garantált. Hogy miért? Mert fizikai tulajdonságainkat (testalkat, testmagasság, testsúly, erősíthetőség, hízékonyság, terhelhetőség, stb.) a genetikai örökségünk egyértelműen meghatározza, így már gyermekkorban kellő pontossággal megjósolhatók felnőttkori adottságaink, és ezek alapján könnyen megállapítható, hogy melyik sportágban lehetünk sikeresek.
A vizsgálatokat speciális eszközökkel végzik, már 7 éves kortól kezdve, természetesen fájdalommentesen. A test mintegy 24 pontján történt mérést követően az eredményeket egy számítógépes programmal kiértékelik, majd összevetik a több évtizedes statisztikai adatokkal. Az így kapott eredmény mintegy 90%-os valószínűséggel tudja megállapítani, hogy melyik sportágat érdemes választanunk gyermekünk számára. Ám akkor sem reménytelen a dolog, ha valaki köti az ebet a karóhoz, és szembeszállva a genetikával, kitart az áhított mozgásforma mellett. Ugyanis a módszer arra is alkalmas, hogy az adatokat felhasználva meghatározza az egyén számára ideális mozgásintenzitást, és a megfelelő edzésterv kidolgozásával, sőt életmódbeli tanácsokkal, valamint csapatjátékok esetén a legmegfelelőbb poszt kiválasztásával máris ideálissá tehető az adott sport.

sport sportválasztás gyerekek mozgás Impulzív Magazin
És most lássuk, hogy milyen szempontokat kell szülőként figyelembe vennünk, mielőtt eldöntjük, hogy mit sportoljon a kölyök. A választás tízparancsolata szerintem:
1. Ismerjük gyermekünk természetét és érdeklődését, figyeljünk az igényeire
Beszélgessünk vele arról, hogy mely sportágak tetszenek neki, és ha tehetjük, próbáljuk is ki valamennyit. Jó alkalmat nyújtanak erre a manapság divatos sportágválasztó programok. Vigyük el a kicsit különböző sporteseményekre, ami akár hétvégi családi programként is megállja a helyét, így két legyet üthetünk egy csapásra.
2. Vegyük figyelembe az életkorát
Óvodáskorban még a játékon van a hangsúly. A torna és a labdázás jó választás lehet, illetve alapozó sportnak az úszás a legmegfelelőbb. A gyerkőc hatéves korában már próbálkozhatunk a szabályokon alapuló csapatjátékokkal és a szervezett edzésekkel is. A nyolcéves lurkók pedig már gyakorlatilag bármilyen sportba belekezdhetnek. A csontok és az ízületek túlterhelésétől azonban óvnunk kell őket!
3. Tartsuk szem előtt a testalkatát
Miért kell erre odafigyelnünk? Mert a gyerek számára előnytelen mozgásforma rendszeres végzése, nagy valószínűséggel a sikertelenség érzését, a motiváció elvesztését és komoly sérülések lehetőségét is magában rejti. És itt lép a képbe a sportantropometria. Természetesen leginkább akkor vehetjük hasznát, ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk versenyszerűen sportoljon. Persze fontos, hogy ezt ő is akarja!
4. Mérjük fel a lehetőségeinket
Hiába szeretnénk például, hogy szemünk fénye legyen a jég királya/királynője, ha lakóhelyünktől csak több tíz kilométerre található műjégpálya. Ilyenkor az utazásra fordított idő-, pénz- és energiafaktorral is számolnunk kell, mielőtt döntenénk. Mivel, hogyan és mennyi idő alatt jut el az edzésre a csemete? Nekünk kell elvinnünk, vagy segítséget kell kérnünk? Ez ugyanis lakóhelyen belül is probléma lehet. Saját tapasztalat, hogy ilyenkor a nagyszülők szívesen csatasorba állnak, ráadásul még végig is nézhetik az imádott unoka edzését, természetesen büszkeségtől dagadó kebellel.

sport sportválasztás gyerekek mozgás Impulzív Magazin
5. Szánjuk időt a gyerekre
Ha már a távolságnál tartunk, ne felejtsük el, hogy amíg a gyerkőc kicsi, jobb, ha mindig mi visszük el az edzésekre, sőt ott meg is várjuk. Egyrészt, mert eleinte még igényelheti a megnyugtató jelenlétünket (gondoljunk csak a kisebb-nagyobb balesetekre), másrészt szükség lehet lelkesítő szavainkra a kezdeti elbizonytalanodáskor. És nem utolsó sorban nekünk is kiváló kikapcsolódás a rohanó hétköznapokban. Bár a fiúnk már kamasz, mi a mai napig szinte minden alkalommal ott támasztjuk a palánkot a pálya mellett. Bevallom, hogy az edzők ezt nem feltétlenül szeretik, de mi kellő távolságban és csendben meghúzzuk magunkat, persze egy-egy elismerő pillantás kijár a kölyöknek. És ami hab a tortán, hogy közben jókat beszélgetünk a párommal.
6. Számoljunk a „piszkos” anyagiakkal
Ne felejtsük el, hogy bármilyen sportot is választunk a lurkónak, szükségünk lehet megfelelő ruházat, sporteszközök, esetleg védőfelszerelés beszerzésére. Az egyesületeknél tagdíjat is kell fizetnünk, és bizony, ha versenyekre is szeretnénk járni a kis sportolóval, akkor minden alkalommal számolnunk kell a nevezési díjjal, az utazás költségeivel és szükség esetén szállás foglalásával is. Évente kétszer sportorvoshoz is el kell vinnünk a csemetét, ami szintén pénzbe kerül.
7. Érdeklődjünk a baráti körben
Ugyanis könnyen motiváló erővé válhat számára, hogy az edzésre együtt járhat a legjobb barátaival. Ez növelheti az adott sport melletti kitartását, és nagyban megkönnyítheti a mi szervezési feladatainkat is. Gondoljunk csak arra, hogy mekkora segítség lehet, ha a kis társak szüleivel időnként osztozhatunk a gyerekek szállításának és felügyeletének a terhein.
8. Mérlegeljük a veszélyeket
Talán a sakkot leszámítva, szinte minden sportág esetén számolnunk kell a kisebb-nagyobb sérülések lehetőségével, amik versenysport esetén tartóssá is válhatnak. Érdemes hát ezen is elgondolkodnunk.
9. Semmi esetre se erőltessük
Mert, mint tudjuk, a nem akarásnak nyögés a vége! Ha kényszerítjük a lurkót, éppen attól fosztjuk meg, hogy örömét lelje a sportban, és talán egy életre elvesszük a kedvét tőle. Persze ebben az életkorban különösen fontos, hogy rendszeresen mozogjon, de a lényeg a vidámságon és gondtalanságon legyen, ne a teljesítmény és a dicsőség hajszolásán, és semmi esetre se a saját álmaink valóra váltásán.
10. Tudjuk, hogy mit nyerhetünk
Azzal, hogy a sportot gyermekünk életének a részévé tesszük, testének egészsége, mozgáskoordinációjának és állóképességének fejlődése mellett a kis lelkét is „gyarapítjuk”. Hiszen társas kapcsolatai kiépülnek és megerősödnek, figyelmi képessége, önértékelése, magabiztossága és céltudatossága is fejlődik, hogy csak néhány előnyt említsek. És valljuk be őszintén, hogy inkább az edzésen vezesse le fölös energiáit, mint otthon, vagy az iskolában.