Van ez a Barbie-mozi, amitől anno csupa bugyutaságot vártunk, aztán kiderült, hogy van benne spiritusz. Egy baráti beszélgetés során nemrég újra szóba került, és eszembe jutott belőle az egyik szereplő, Gloria híressé vált monológja a női lét kihívásairól. Ahogy újraolvastam a szöveget, egyszerűen tudtam: ez az, amit valahol és valamikor minden nő egyszer már átérzett! Én pedig, mint nő és mint klinikai dietetikus rájöttem: nekem is megvan a saját filozófiám erről. Basszus, lehet, hogy öregszem?! Áhh, kizárt! Dusa Fanny klinikai dietetikus vendégírása.
Íme az én monológom:
A férfiak nem diétáznak – ők egyszerűen csak esznek. Legjobb esetben azt, amit mi teszünk eléjük. De milyen nőként diétázni? Olyan, mintha egy libikókán próbálnál egyensúlyozni, miközben a másik végén valaki random ugrál. Mi, nők mindig azt halljuk, hogy legyünk egészségesek, de közben senki nem tanítja és mutatja meg nekünk, hogy milyen valóban egészségesnek lenni.
A társadalom szerint az első lépés, hogy legyél fitt, lehetőleg vékony és persze mindig kedves. Nem mondhatod, hogy fogyni akarsz, csak azt, hogy életmódot váltasz, miközben igenis elvárják tőled, hogy fogyj le. Ha sovány vagy megkérdik: miért szeretnél hízni? A hátad mögött meg azt mondják rólad, hogy evészavaros vagy. Az alakod meg sosem olyan, ami éppen divatos lenne, de ha eleget spórolsz rá, majd megcsinálják neked, jó pénzért.
Reggelizni fontos, de azért fél napot mindenképp éhezz, hiszen a böjt csodát tesz! Közben senkit nem érdekel, hogy napközben szétszed az ideg az éhségtől.
Félévente válts diétát, és mindegyikben úgy higgy, mint egy vallási fanatikus. Számold a kalóriát, de titokban, mert ha elmondod, hogy figyelsz rá, akkor máris túlzásba viszed.
Sportolj, de ne legyél izmosabb, mint egy testépítő, mert az már férfias. Ha reggel van időd sportolni, akkor felvágós, kitartott feleség vagy, ha pedig este mész futni, akkor meg miért nem vagy inkább a gyerekekkel.
Legyen egy jól kialakított étrended, de ne beszélj róla túl sokat, mert akkor túlzásba estél. Élvezd az étkezést, de közben figyelj minden egyes falatra. Ha azt mondod, hogy te nemcsak szeretsz, de mersz is enni, akkor szerintük csak a genetikád irigylésre méltó – pedig valójában az a jó, amit eszel, mivel te nem a „mekdonáldzos” menüt tömöd magadba. Építs fel magadnak egy tudatos életmódot, de ismerd el, hogy az igenis teher a számodra. Mert ha nem, akkor az fura.
Ha diétázol természetesen mindenki észre fogja venni a tested legapróbb változásait, és arról folyamatosan véleményt is mond. Persze nem hihető módon, és mindig az fogja keserédesen megjegyezni, akinek magának kellene változtatnia. Nemet mondasz egy sütire? Túlzásba viszed. Elfogadod? Máris feladtad.
Egyél tisztán, de ne legyen minden adagod láthatóan előre kimérve, mert az már megszállottság.
Legyél lelkes, egészségtudatos anya, de ne beszélj mindig a gyerekeid táplálkozásáról.
Legyél tudatos vásárló (csak házi tojás és biozöldség jöhet szóba!), de ne panaszkodj arra, ha ez drága dolog.
Légy csinos, de ne túl feltűnően, mert az már zavaró.
Vedd tudomásul, hogy az ideális testkép elérhetetlen, úgyhogy legyél hálás, hogy egyáltalán van alakod. Viszont soha nem szabad elhagynod magad, de a túlzott tudatosságod azért egy kicsit már furcsa. És nem mondhatod ki nyíltan, ha diétázol, csak azt, hogy „odafigyelsz az egyensúlyra”.
És persze mindig legyél hálás mindenkinek, mindenért és minden pillanatban. Akkor is ha szemét volt az illető, hiszen abból is tanulsz, és a tanulságért csak még hálásabb lehetsz.
De ez így túl nehéz, túl ellentmondásos, és nem jár érte se jutalom, se köszönet! A végén meg úgyis kiderül, hogy minden próbálkozásod ellenére megint van valaki, aki jobban csinálja és jobban tudja, mint te. És különben is ez az egész tiszta hülyeség!
Elegem van abból, hogy én és minden nőtársam folyamatosan megpróbáljuk a lehetetlent: igyekszünk megfelelni ezeknek az irreális elvárásoknak, miközben egyszerűen csak egészségesek akarunk lenni! Egészségesek kívül és belül.
Na, így legyen dietetikus az ember… Ráadásul egy olyan világban, ahol minden influenszer jobban tudja, mint mi. Szerintük a tudásunk elavult, és különben se menőzzünk a három diplománkkal és a számtalan elvégzett szakmai kurzussal, mert még valaki rosszul érzi magát miattuk, hiszen míg mi éveket ültünk végig az iskolapadban mindezért, addig ő…
Persze sosem lesz egyetértés vagy általános igazság. Mert mindig jön valaki, aki éppen feltalálja a legújabb, örök életet ígérő diétát, és mindig lesznek fanatikus követők is.
Én azért igenis hálás vagyok, mert a szakmám szép! De nem vagyok mindentudó dietetikus, és nem is akarok az lenni. Nekem bőven elég az a speciális terület, amelyben már közel tizenhárom éve otthon vagyok.
Mindez pedig az egészség, az egyensúly és az egész életen át tartó belső harmónia keresésével indul – azzal, hogy jól vagyok magammal. Azért lehet olyan jól eladni minden új és szélsőséges diétát, mert könnyebb a mérleghintának hol az egyik, hol a másik végén ülni, mint a közepén balanszírozni. De szélsőségre, szélsőség a válasz, úgyhogy ne lepődj meg, ha a tested is így fog reagálni. Mert a libikókán egyensúlyozni belső figyelem és fegyelem kérdése. És nekünk, nőknek mindig a középpontunkra kell figyelnünk.
Az öregedéssel kapcsolatban pedig csak annyit: egy nő nem öregszik, hanem szintet lép!
Csók,