Épp a napokban, olvasás közben tört rám egy emlék arról, hogyan is tanultam meg olvasni. Még ovis voltam, amikor Anya a kezembe adta a keményfedeles sárga ABC-s könyvet. Emlékszem, ahogy a régi kis lakásunk barna szőnyegén hasalva forgattam, nézegettem a színes csodát. Minden képhez egy-egy betű, csak a formákat kell memorizálni. Aztán sok-sok néma tátogással és alapos tanulmányozással később, jelentőségteljesen megköszörültem a torkomat, és hangosan, szaggatottan előtörtek a hangok a számon át: R-A-J-Z-O-L-T-A: B-A-K-A-I P-I-R-O-S-K-A. Anyukám a kanapén ült, épp olvasott valamit, de hirtelen kinézett a könyv mögül, és kérdő tekintetét rám szegezte: – Hát te mit csinálsz? – Olvasok. – mondtam bátortalanul, inkább kérdezve, mintsem kijelentve. Anya ekkor kivette a könyvet a kezemből, megnézte a borítót, aztán magához ölelt és adott egy puszit.


Nem lett belőlem zseni, de meleg szívvel gondolok az öt éves önmagamra, aki úgy ment iskolába, hogy tudott olvasni. (Legalább is azt hitte, amíg be nem mutatták az írott betűknek.) És a mai napig hálával és elismeréssel gondolok arra, hogy ezt megtehettem, és arra is, hogy az emberiség megalkotta ezt a fantasztikus kódrendszert, mellyel a betűk szavakká, a szavak mondatokká, majd történetekké, és egész információhalmazokká állnak össze. Tudom, hogy sokan vannak, akik nem szeretnek olvasni, ezért azt kívánom, hogy egyszer mindenkinek akadjon a kezébe egy olyan könyv, melynek olvasása közben megfeledkezhet magáról az olvasásról.


Most pedig jöjjön 5 olyan könyv, amely az elmúlt pár hónapban akadt a kezembe, és amelyeket szívből ajánlok, mert letehetetlen olvasmányok az őszi időszakban is.

Kalandos és történelmi – Luca Di Fulvio: Az Örök Város balladája
Róma nem mindig a dolce vitájáról volt híres. A 19. században járunk, az utcán mocsok, bűnözők és rosszlányok. A városnak ki kell vívnia a szabadságát, és amiről a történelemórákon nem beszéltek, arról most az író mesél. A három főszereplőben az a közös, hogy származásukat homály fedi, sorsuk mégis eggyé válik, még akkor is, ha a nézeteik különböznek. Lesz itt „cirkusz”, hisz az egyikük éppen ott nőtt fel! De nincs hiány szerelemből, vágyból, és összetartozásból sem.


Felismerésre vezet és izgalmas – Dobray Sarolta: Üvegfal
Ma már talán mindenki érti, hogy bántalmazni valakit nem „csak” fizikai értelemben lehet. A lelki bántalmazás éppen ugyanolyan fájdalmas, sőt… A könyv egyik izgalmas eleme a felépítésében rejlik, hiszen minden csak nézőpont kérdése benne: valójában ki a bántalmazó és ki a bántalmazott? Miért csinálja az egyik, amit csinál, és miért hagyja ezt a másik? Ez nem is olyan egyszerű, a könyv végi csattanóról pedig már ne is beszéljünk! A Nők Lapjában megjelent sorozat, most végre regény formájában, bővített változatban is elérhető. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy színdarabként is játsszák a Gólem Színházban.


Megrázó és sebet ejt a lelkeken – Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz
Bár beszédes a cím, a történetet olvasva mégis újra és újra megdöbbentem. Bevallom néhányszor le kellett tennem a könyvet, mert nem tudtam, hogy elbírja-e a lelkem (vagy alkalmanként a gyomrom). A legijesztőbb pedig az, hogy ez a téma gyakran még mindig tabu, de Péterfy-Novák Éva most megmutatja, „hogyan készül a szörnyeteg”. A gyermeki lélek ártatlansága és naivitása az, amit oly könnyen ki lehet használni, és persze a szeretet. Gyógyír lehet-e a felismerés, és megtörhetjük-e a láncot, amit generációkon át hordozunk?


Sötét, hideg és skandináv – Ragnar Jónasson: Sötétség
A skandináv krimiket nem lehet megunni. Valahogy hangulatában mindegyik hasonlít, a történet mégis mindig más, nem mellesleg pedig körömrágásig izgalmas. Egy felderítetlen, szinte elfeledett haláleset áll a középpontban, melyet a nyugdíjazása előtt álló reykjavíki nyomozónő, Hulda vesz a kezébe. A főhős karaktere igazi, tökéletlen, de eltökélt nő! És hogy ki a gyilkos? Biztosan nem az, akire végig gyanakodtál!


„Vad” és mégis nagyon emberi – Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Gyönyörű helyek vannak a nagyvilágban. Ilyen az amerikai Észak-Karolina mocsaras lépvidéke is, ha a megfelelő ember szemén keresztül nézzük. A növények és állatok nevelik Kyát, a sorsára hagyott kislányt, aki nem ijed meg a kihívásoktól. Ám az első szerelem és egy rejtélyes gyilkosság felbolygatja a „Lápi Lány” életét. Fejlődésregény, melyben a mocsár flórája és faunája diktálja a törvényeket, és ez a világ nem való mindenkinek. A nagy sikerű könyv filmváltozatát a napokban mutatják be a mozivásznakon.


Fotó: Panna