Létezik a hegedűben egy pici alkatrész, amit, ha eltávolítunk, a hangszer elnémul. Ha csak egy kicsit mozdítjuk el, az is komoly változást okoz a hangzásban. Szerepe a rezgések átvitele, átalakítása, így nagyban felelős a hegedű hangjának minőségéért. Ezt a lucfenyőből készült, gyufaszálnyi, hengeres pálcikát léleknek hívják.
Duncan MacDougall, a 20. század elején tevékenykedő amerikai orvos éveket töltött azzal, hogy megmérje a lélek súlyát, és ezzel bizonyítékot találjon arra, hogy az egy létező dolog. Feltevése az volt, hogy a halál beálltával a lélek elhagyja a testet, ezért az elhunyt testsúlyának csökkenését mérte a halál pillanatában. A mért érték 21 gramm volt. Bár a kísérlet eredménye vitatható, a lélek létezése elfogadott tény. Az embert mindig is foglalkoztatta az a plusz, az a valami, amitől szeretni és szenvedni tud – ami élteti. Maga a szó is az életet, a létezést sugallja: a lélek.
A test legmélyén lakozik a lélek. Emberi szem sosem látta, mégis mindenki tudja, hogy létezik. Lélek nélkül soha egyetlen ember sem született a világra. Mert amint megszületünk, a lélek a testünkbe költözik, és nem hagy el sosem minket, amíg csak élünk. Ott van bennünk, mint a levegő, amit beszívunk, születésünk percétől halálunk pillanatáig. – Michal Sznunit
A léleknek nagyon fontos szerepe van: képessé tesz bennünket arra, hogy mindent kibírjunk az életben.
Maga az egészség teljességet jelent. Nem csupán a test helyes működését feltételezi, és nem azonos a betegségek hiányával. Túlmutatva ezeken, teljes testi, lelki és szociális jóllétet jelent – összhangot önmagunkkal és a világgal, amelyben élünk. Azt jelenti, hogy testi, lelki és szellemi síkon egységként, egészként, harmonikusan működünk.
A holisztikus szemlélet szerint az ember bontatlan egész: a biológiai, lelki és szociális faktorok együttesen érvényesülnek benne, és egyik sem vehető figyelembe a másik nélkül. Bármilyen pozitív vagy negatív változás következik be ebben a hármas egységben, az kihat valamennyi összetevőre. Problémák és stressz hatására – ha nincsenek jó megoldási módszereink – az egyensúly felborulhat, és krízis lép fel, esetleg betegség alakul ki. Ez a betegség – éppúgy mint a láz – arra figyelmeztet, hogy a testi, lelki és szellemi mezők összhangja megbomlott bensőnkben, ezért valamit másképp kell csinálnunk, mint eddig.
Ennek a hármasnak az irányítóközpontja a gondolatvilágunk. Tehát a betegségek valahol a gondolatainkban kezdődnek – vagyis a lelki egészségünk nagymértékben függ a gondolkodásmódunktól, attól, hogy pozitívan vagy negatívan szemléljük az életet. Az optimista embereknek is vannak problémáik, csak ők nem ragadnak bele azokba, hanem megkeresik a megoldást, és megküzdenek a krízissel.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) definíciója szerint a lelki egészség a jól lét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni, és hozzá tud járulni közösségének életéhez.
A jóllét olyan széles körben használt fogalom, amelyben az életminőség különböző dimenziói testesülnek meg. A jólléthez ugyanis szükségünk van helyes önismeretre, pozitív gondolkodásra, önmagunk és mások elfogadására, valamint lelki harmóniára. Továbbá kell még hozzá az önmegvalósítás képessége, a fejlődőképesség, a munkára való képesség, a tolerancia és a kielégítő kapcsolatok megléte, valamint készség a stressz kezelésére. Fontos eleme az életszeretet, az életvidámság és az énerő, ahogy kell hozzá a megfelelő személyiségfejlődés, valamint egy méltányos hely a társadalomban. Az, hogy legyen életcélunk, meleg lakhelyünk, humorérzékünk, hogy tudjunk játékosak lenni és tünetmentesek (ami nem azonos a konfliktusmentességgel). Mert nem az egészséges, akinek nincsenek nehézségei, problémái, hanem az, aki tudja azokat átélni, kezelni, feldolgozni.
A lélekben egészséges egyén és közösség könnyebben viseli a terheket. Ha egy jól működő társas kapcsolati rendszerben élünk, akkor jobban viseljük az élet nagy változásait. A bennünket segítő társas, támogató háló, vagyis az egyéni szociális hálónk láncszemei: a családunk, a barátaink, az ismerőseink, valamint a közösségünk tekintélyszemélyei. Ezek hiánya esetén szükségünk van kiegészítő, támogató rendszerekre is, mint például önsegítő csoportokra.
Lelkileg egészséges emberként három pszichológiai állapotban létezünk, mégpedig váltakozva, ugyanakkor egyiktől sem idegenkedünk. Jól érezzük magunkat kétszemélyes vagy intim kapcsolatban (párkapcsolatban, barátságban), társas helyzetben (például munkatársakkal) és egyedül is. Tudunk önmagunknak örömet szerezni, de akár sajnálni is magunkat. Képesek vagyunk fáradság nélkül átlépni a társas létből a meghittségbe, ugyanakkor élvezni tudjuk az egyedüllétet, az önmagunkra szánt időt.
A lelki egészségünk védelme fontos, csakúgy, mint a lelkünk karbantartása: a negatív érzéseink tudatosítása, megélése anélkül, hogy elnyomnánk vagy tagadnánk azokat. A lelki egészség elérhető – sok odafigyelést, önvizsgálatot és munkát igényel, de megszerezhető, helyreállítható és fenntartható. Bár a lélek láthatatlan, az állapota rá van írva az arcunkra, a testtartásunkra. Ezt hívjuk kisugárzásnak, és ezért van, hogy az egészséges lelkiállapot megszépít.
A lelki egészség tanulható és tanítható. A gyermekeink tőlünk lesik el azokat a viselkedésmintákat, amelyeket a problémák hatására alkalmazunk. Tőlünk veszik át a sírás művészetét vagy annak hiányát, mi adjuk át, hogy szabad, vagy nem szabad az érzelmeket kifejezni. A fiaink tőlünk hallják először azt, hogy a férfiaknak nem való érzelmeskedniük. Tulajdonképpen már gyermekkorban elkezdjük átadni azokat az értékeket, melyeket mi is úgy kaptunk.
A mentálhigiéné a lelki egészség megőrzésének és elősegítésének a tudománya. A mens latin szó, ami elmét, szellemet jelent. A higiéne görögül tisztaságot, egészséget jelent. Feladata a lélek tisztán tartása, továbbá, hogy megerősítse az embert a mindennapok megpróbáltatásaiban. Célja a lelki egészség védelme, megőrzése, erősítése, a lelki betegségek kialakulásának megelőzése. Segíti az egyént és a közösséget a lelki, életvezetési problémák megelőzésében. Készségeket és képességeket tanít, valamint törekszik az ártalmas külső hatások kiküszöbölésére, a saját erőforrások mozgósítására. Nem gyógyítással foglalkozik, hanem bajba jutott egészséges emberekkel. De nemcsak a konkrét stressz vagy veszélyeztetettség alatt álló egyéneket támogatja, hanem a fejlődés normál helyzeteiben, a mindennapi élet kontextusában lévőket is.
Mentálhigiénés mindaz, ami fejleszti a személyiségünket, elősegíti önmagunk és mások elfogadását. A mentálhigiéné, magyarul lelki egészség fogalma a kiegyensúlyozott, egészséges lelki élet megteremtésére irányuló tevékenységek gyűjtőneve. Konkrét definíció nehezen adható rá, mivel tömérdek összetevőből áll. Röviden: egyfajta a testi, szellemi, lelki és szociális jóllét egyensúlyára törekvő hozzáállásként fogalmazhatjuk meg. Egy szemléletmódot testesít meg, amely az egészség fenntartására összpontosít, ahelyett, hogy a betegségből, a hiányokból indulna ki.
Lelki egészségünk a saját kezünkben van, ugyanúgy, ahogy a testi kondícióink, például a testsúlyunk, a hajszínünk. Természetesen vannak rögzült lelki tulajdonságaink is, mint ahogy testi síkon a szemünk színe vagy épp a magasságunk is adott. Az érzés viszont, amivel viseljük e jegyeket, már a mi döntésünk.
