Melyik kislány ne szeretett volna Hableány lenni kiskorában?! Ez a mesebeli figura igazán szabad, gyönyörű volt, a vizek királynője, aki boldogan úszott a habok között, felfedezte a tenger csodáit és elalélt a mesebeli táj láttán. Már gyermekkoromban megfogalmazódott bennem, hogyha sellő nem is lehetek, búvárkodni egyszer meg szeretnék tanulni, hogy láthassam a vizek mélyén rejlő kincseket. Átélhetem azt, amit a sellők a mesékben, merthogy egy búvár ugyanaz! Vagy mégsem?!
A búvárkodás az életembe csak úgy hirtelen belecseppent, nem készültem rá, nem vártam, nem álmodoztam róla, csak úgy jött… Patrik egyik barátja, Fera imádja ezt a sportot, ő mesélt erről és biztatta a bátyámat, hogy végezze el a tanfolyamot, hogy utána már együtt is mehessenek felfedezni a vízi világot. Ezen a ponton éreztem, hogy még én is belekapcsolódhatok a kurzusba. Ha most nem követem Patrikot, egyedül biztos nem fogok nekiindulni. Kis törpölés után úgy döntöttem, belevágok én is ebbe a kalandba!
Igazából mi egyáltalán nem tudtuk, sőt nem is sejtettük, mire vállalkozunk. Jó, az nem lepett meg, hogy van elméleti oktatás, az se, hogy gyakorlati is, de a részletekre Fera sem tért ki, minthogy arra sem, hogy ez a sport sokkal többről szól, mint a vízi világ felfedezése! Hozzátartozik a valósághoz, hogy olyan búváriskolát választottuk, ami a világon mindenhol elismert és az egyik legszigorúbb. Ennek én örültem, hiszen ez nem játék, ha merülni szeretnénk, meg kell tanulni pontosan a szabályokat, így kerülhetjük ki a veszélyeket! Na de nézzük szépen sorijában!
…….
A cikk folytatását a Impulzív Életmód Magazin 2017/2. számában olvashatjátok el.
