„Ha elmúlik karácsony…” – hangzik az eredetileg a Neoton Família által jegyzett, és megannyi változatban feldolgozott sláger, amelynek hány, de hányféleképpen be tudnánk fejezni a fent idézett sorát! Ilyenkor, az esztendő utolsó napjaiban talán meg is tesszük ezt, és igyekszünk számot vetni erényeinkkel, hiányosságainkkal, céljainkkal és bukásainkkal – egy építőbb új év reményében. Így tett a Jelenlét csapata is magazinunk idei utolsó epizódjában.

Annyi közhely van, amely körüllengi az óévtől való búcsú és az újév fogadásának időszakát: összegezz, vess számot, mérlegelj, tűzz ki célokat, fejlődj, és még sorolhatnánk. Ki ne ismerné, olvasná, hallaná ezt tömegével a közösségi médiában, önjelölt és igazi életvezetési szakértők posztjaiban. Nyilvánvalóan az év minden szakának megvan a maga sajátossága, és ezekben a napokban tényleg valamiféle befejezés és egy új fejezet nyitása áll előttünk. Persze mindez akkor a legőszintébb, leghitelesebb és legmélyebb, ha nem „kötelező körként” tekintünk rá, amit le kell tudni. Hiszen biztos lehetsz benne, hogy az a szilveszteri buli, amire hetekig készülsz, és már jó előre tudod, hogy micsoda felejthetetlen fergeteg lesz, később jobb eséllyel kerül a „futottak még” kategóriába, mint azok a történések, amikbe hagyod, hogy az élet és az érzés sodorjon bele.

Ilyesfajta megközelítéssel igyekezett csapatunk a Jelenlét utolsó 2021-es epizódjában elköszönni az óévtől: strukturáltan, időt hagyva a gondolatok áramlásának, mégis célirányosan haladva 2022 felé.

Főszerkesztőnk, Gillich Panna ezúttal is moderál és „sodor”, lendülettel vezetve Enzsel Adél és Molnár Benett szerkesztőtársainkat az éteri új év felé, akikben millió érzet, emlék, vallomás, öröm, bánat, cél és remény derül fel évzáró podcastunkban.

Adél számára az évet egy hatalmas veszteség határozta meg, amely ugyanakkor kiapadhatatlan erőforrássá is vált számára, míg Benettből a felvétel pillanatai közben szakadt ki a vallomás arról, hogy bár életvezetésével alapjaiban elégedett, annak nem minden területére fordított annyi figyelmet és energiát az idén, amennyit az megérdemelt volna. Egyszóval: nosztalgia és bizakodás, veszteségek és gazdagodások, bánatok és örömök, valamint töretlen hit abban, hogy „még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor” – ha már év vége, idézzük meg egy félsor erejéig Vörösmarty Szózatát is. És remény, hogy 2022 talán több békét, nyugalmat, kiszámíthatóságot és felhőtlen örömet hoz nekik, nekünk, és nem utolsó sorban Neked, aki ezen a héten is velünk tartasz a Jelenlétben.

Találkozzunk 2022-ben is, addig is – boldog, sikeres, szép új évet kíván szerkesztőségünk minden Hallgatónknak!