Miközben bekapkodtunk néhány koktélparadicsomot, és szezonális zöldségekből készült recepteket osztottunk meg egymással, a termőföld őrzője, Zsolti kutya ugrándozott körülöttünk. Kezünkben egy-egy kosárral – melybe olykor egy cukkini, máskor egy mángold levél landolt – mélyedtünk el a farm életében Kövesdi Gáborral, a MyFarm Harta megálmodójával.
A Hartán élő Kövesdi család egy olyan vállalkozást valósított meg, ami cseppet sem hétköznapi: a megrendelők földet bérelnek tőlük, ezen termeli meg a család vegyszermentesen a zöldséget és a gyümölcsöt, ami aztán a megbízó asztalára kerül. Milyen fantasztikus ötlet!


– Az alapinspiráció a gyermekkori emlékeimből táplálkozik, hiszen otthon mindig is a konyhakertünkben megtermett vegyszer- és adalékanyagmentes gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztottuk. Ez a szemléletmód már akkor belém ivódott, éreztem, hogy ennek hatalmas értéke van. Nem beszélve arról, hogy volt olyan időszak, amikor nem is tehettük meg, hogy boltban vásároljuk meg a szebbnél szebb gyümölcsöket, zöldségeket, éppen ezért természetes volt, hogy kimentünk a kertbe és leszedtük azt, amire éppen szükségünk volt. Ez az életmód aztán a lényem részévé vált.
Gábor megszokta a hazai ízeket, sőt egyetemistaként is ragaszkodott hozzájuk, de nem gondolta volna, hogy Pesten ekkora sikert fog aratni édesanyja főztjével.
– Az egyetemi évek alatt is minden hétvégén csomagolt anyuka finom falatokat, friss zöldségeket, mert a hazai ízeket szerettem. Később a munkahelyemre is vittem az ebédemet, a falusi kolbászt vagy éppen a házi tojást. Tátva maradt a kollégáim szája, amikor megkóstolva, érezték ezt a semmihez sem hasonlítható ízvilágot. Akkoriban egy multicégnél dolgoztam, volt olyan, amikor azon kaptam magam, hogy száz pár kolbásszal és zöldséges dobozokkal a csomagtartóban indulok el Hartáról, csakhogy a munkatársaim is részesüljenek ebből a jóból. Közgazdászként egyből megláttam ebben a lehetőséget – Harta olyan értéket képvisel, amire Pesten megvan a kereslet.

Habár az édesapja a gazdálkodást szívvel-lélekkel végezte, mégsem térült meg a befektetett munka.
– Édesapám akkoriban az önkormányzatnál dolgozott, jó pár emberért volt felelős, ami rengeteg stresszel járt, miközben gyakorlatilag minimálbért kapott érte. Mellette a mezőgazdaság töltötte ki a mindennapjait, élvezettel és szeretettel gondozta már akkoriban is a földet, amiért a természet rendszerint gyönyörű terméssel ajándékozta meg. De sajnos a sok munka nem feltétlenül térült meg anyagilag, hiszen gazdaként kiszolgáltatott helyzetben volt, mivel nem tudta befolyásolni, hogy éppen milyen áron veszik meg tőle a zöldségeket, a gyümölcsöt vagy a terményeket. A szívből végzett munka, így folyamatos stresszel járt, ugyanakkor én tapasztalatból tudtam, hogy Pesten a háztáji termékekért rajonganak az emberek.
Gábor közgazdászként fantasztikus üzleti lehetőséget látott az édesapja munkájában.
– A szakmámból kifolyólag tisztában voltam vele, hogy az emberekhez egészen könnyű eljutni az online világon keresztül, főleg, ha minőségi terméket szeretnék eladni nekik. Édesapámnak precíz, gondos a munkája, én pedig megtaláltam azt a réteget, aki ezt értékeli, így 2018-ban – miután a koncepció összeállt, és az apró részleteket is kidolgoztuk –, bátran indítottuk útjára a MyFarm Hartát.


A szülők kezdetben bizonytalanok voltak a vállalkozás sikerében, pedig Gábor és testvére Gergő, meggyőző üzleti tervvel álltak elő.
– A szüleim rettentően szkeptikusak voltak az ötletemmel kapcsolatban, ami valljuk be, cseppet sem meglepő, hiszen teljesen más korszakban nőttek fel. Nekik a biztonság mindennél többet ér, lehet, hogy nem is azzal foglalkoznak, amit valójában szeretnek, és még akkor is ragaszkodnak hozzá, ha az óriási stresszel jár. A bizonytalanság azonban még rémisztőbbnek tűnik számukra, mindezek ellenére sem lépnek előre. Ezért azt találtuk ki, hogy a megrendelők a földet bérelik majd, így garantált, hogy egész évben lesznek vásárlóink, akiknek érdemes dolgozni. Így könnyedén bevállaltuk az új vállalkozással járó kockázatot, mert senkit sem nyomasztott a bizonytalanság, hiszen egy stabil bázis állt mögöttünk.
Gábor családja környezettudatos életvitelt folytat, és ezt a vállalkozásukban is igyekeznek szem előtt tartani.
– Közben megismerkedtem a feleségemmel, aki a környezetért felelős szemléletre igyekezett hangolni, így egyre jobban érdekelni kezdett mindaz, amit a környezetünkért tehetünk. A táplálkozásunkat is ennek jegyében alakítottuk át: igyekszünk szezonális termékeket fogyasztani, sőt, már több zöldség kerül az asztalra, mint hús. Ez óriási előrelépés számomra, hiszen hartaiként húst hússal ettünk otthon. (mosolyog)


A családtagok kiveszik a részüket a munkálatokból, egyetlen láncszem sem hiányozhat.
– A MyFarm Harta sikeréhez ezer apró „fűszer” kell, és ezek közül a személyesség szerepel az első helyen – ez kulcsfontosságú tényező. Összetartó csapat egyengeti a farm életét, látszik, hogy mindenki szeretettel végzi a munkáját. Úgy érzem, hogy a közösségünkben rejlik az erő, hiszen hasonló gondolkodású, azonos elveket valló, lelkes emberek dolgoznak azon, hogy a legjobb tudásuk szerint szolgálják ki a megrendelőket. Közvetlen kapcsolatot alakítunk ki a vásárlókkal, akik ismernek bennünket, tudják, hogy édesapám, Sándor Gazda műveli a földet. Apuka hitelességére épül az egész, a szaktudása mellett pedig a testvérem és anyuka gondos munkájára is nagy szükség van. A családi vállalkozásunkban mindenkinek nélkülözhetetlen szerep jut abban, hogy a zöldségek a kertből a fogyasztókhoz jussanak – mindenkinek ki kell vennie a részét a munkálatokból. Nehézség mindig van, ez elkerülhetetlen, de abban sosem kételkedtem, hogy amit csinálunk, az jó.
A MyFarm Harta egy aktív, lelkes közösséggé formálódott, a cél mindenki számára ugyanaz – a földön folyamatosan teremjen a zöldség és a gyümölcs.
– Az őszinteséget meghálálja a közösségünk, sőt, ezáltal sokkal megértőbbek, mert látják, hogy mindent megteszünk azért, hogy az asztalra friss dolgok kerüljenek. Megható látni, hogy mennyire szorítanak, hogy a külső tényezők ne befolyásolják a munkánkat. Miközben a farmunk életének apróbb mozzanatait, pozitív történéseit is megmutatjuk – sőt kamerán nézhetik a földjükön zajló munkálatokat –, nem rejtjük véka alá azt sem, ha éppen az időjárásnak köszönhetően tönkrement a termés. A személyesség és a nyílt kommunikáció mellett a jótékonykodás is fontos szerephez jut nálunk, a vegyszermentesség és a környezettudatosság pedig egyértelműen a vállalkozásunk alappillérei.
Idén nyáron a kert majdnem elpusztult, de szerencsére sikerült megállítani a folyamatot.  
– A vegyszermentességhez ragaszkodunk – főleg a globális felmelegedés miatt –, apró kompromisszumokat tudunk csak kötni, ami elkerülhetetlen. Idén a poloskákkal kellett megküzdenünk, volt olyan, amikor attól rettegtünk, hogy az egész kertet elpusztítják. Természetes módszerekkel nehéz kiirtani őket, ezért ha a jövő évben sem találunk rá más megoldást, akkor a megrendelőink véleményét fogjuk kikérni. Ha ugyanis közösen abban egyezünk meg, hogy vegyszerrel tüntessük el a kártevőket, akkor lehet, hogy ez megtörténik. Erre azonban nem látok túl nagy esélyt, mert a vásárlóinknak is éppúgy fontos, mint nekünk, hogy a termést ne érje vegyszerhatás.


A harmonikus családi élet olykor felborul, ha a munkában nézeteltérés támad, de erre is találtak megoldást.
– Az egész vállalkozásban az a legcsodálatosabb, hogy egy családként működtetjük, ami olykor okoz némi fejtörést, hiszen a szerepek egészen könnyedén felcserélődnek, a feladatokban akadnak átfedések és ez bizony konfliktust szül. El kellett jutnunk odáig, hogy tudatosan és élesen különválasszuk az egyes szerepeket. Fokozatosan kialakult, hogy édesapám a kertért felelős, a csomagok elkészítésében anyukám gondoskodására és szépérzékére van szükség, Gergő intézi a logisztikát, illetve ő szállítja a csomagokat is, én pedig a marketingért vagyok felelős. Az egész dolog pikantériája azonban, hogy ezt a rendszert teljes mértékben a természet befolyásolja, ezért nem lehet görcsösen ragaszkodni a tervekhez. Ugyanis, ha az időjárás éppen úgy alakul, akkor nem lehet a termést időben leszedni, de az is benne van, hogy elmossa az eső a földet, vagy éppen egy kártékony rovar támadja meg a növényeket. Mivel úgynevezett szolidaritásos előfizetési rendszer működik nálunk, a vásárlóink nem várják el, hogy mindig ugyanolyan csomagot kapjanak, de saját magunkkal szemben mégis nagy az elvárás.
Gábor az édesapja és a testvére álláspontját is szem előtt tartva igyekszik megtalálni a kettő között átívelő arany középutat.
– Be kell látni, hogy a személyiségünkből adódóan is vannak nézeteltérések. Míg apukám szereti mélyen elnyomni magában a problémáit, és a konfliktusokat inkább elkerüli a családi béke érdekében, addig az öcsém elég lobbanékony természetű, én pedig valahol a kettőjük között állok, mert mind a két oldallal tudok azonosulni. A barátaim és a munkatársaim inkább az édesapám korosztályához állnak közelebb, ugyanakkor a testvérem nézőpontját is abszolút megértem, hiszen csupán három év van köztünk. Ő merész döntéseket hoz, miközben édesapám a biztonságra törekszik. E kettő között kell megtalálni az egyensúlyt, a siker érdekében kompromisszumot kell kötni, amiben igyekszem nekik segíteni.


A farm működését objektív szemüvegen keresztül vizsgálja az ambiciózus vállalkozó. 
– Mivel családként működünk, ezért klasszikus értelemben vett főnök nincs a vállalkozásunkban, de én vállaltam el azt a szerepet, hogy egy keretet megadva, mindenki a saját képességének és motivációjának megfelelően jól érezze magát a közös munkában. Igyekszem olykor külső szemmel nézni a farm működését – ha a folyamatban hiányos láncszemet észlelek, akkor igyekszem megoldani, hogy gördülékenyen működjön tovább a vállalkozás. Szándékosan azonban nem folyok bele a többiek munkájába, mert megbízom bennük és tudom, hogy a legjobb tudásuk szerint fogják végezni a feladatukat. Maximum tanácsot adok nekik, finoman megosztva velük a véleményemet, ugyanis fogyasztói szemmel is látom a rendszert, hiszen én is kapok minden héten kosarat. Fontosnak tartom a pozitív visszajelzést is – főleg apukámnak van erre szüksége, mert ő kishitű, nem is igazán hiszi el, hogy az emberek az ő kétkezi munkájának köszönhetően étkeznek egészségesebben, pedig több, mint száz családnak az életminőségét teszi jobbá.
Nehéz kikerülni, hogy ne csak a munkáról essen szó a családi találkozókon.
– Nehéz bármi másról beszélni, úgy kell visszafognunk magunkat, hogy ne csak az új ötletekről, a felmerülő problémákról beszéljünk. De szerencsére a feleségem segít abban, hogy időnként elterelje a gondolatainkat a munkáról. Most született meg a kislányunk, úgyhogy az unoka átszervezi a családi életet. (mosolyog)


Elég motivációt éreznek magukban ahhoz, hogy újabb terveket szőjenek.
– Azt látom, hogy egyre nagyobb az igény arra, hogy az ország más pontjain is ki tudjuk szolgálni a vásárlókat, ezért jövőre újabb kerteket fogunk nyitni. Már megtaláltuk a megfelelő gazdákat és elkezdtük velük a közös munkát, hogy tavasszal az új földterületeken is abban a szellemben termeljék a zöldségeket és gyümölcsöket, ahogy mi tesszük. Az a célunk, hogy a tőlünk megszokott minőséget képviselje minden egyes tagja a közösségünknek. Úgy gondolom, hogy 40-50 gazda el tudná látni az egész országot, mindenkit, aki friss, vitaminban gazdag és vegyszerektől mentes zöldséget és gyümölcsöt szeretne fogyasztani. Bízom benne, hogy pár év múlva egészen idáig eljuthatunk.
Habár jelenleg Gábor Pest környékén lelt otthonra, Hartát örökre a szívébe zárta.
– Nekem a város túlságosan idegen, nem életszerű számomra, hogy egy betonrengetegben éljem a mindennapjaimat, miközben a természet közelségében érzem igazán jól magam. A személyesség és a nyugalom is hiányzik a nagyvárosokból, ezzel szemben Hartán elvarázsol a lelassult élet, itt el lehet bújni a nyüzsgés elől és megtalálni a csendet. Vágyom arra, hogy egyszer Hartán éljünk, de mindenesetre már azzal is megelégszem, ha általa olykor közelebb kerülhetünk a természethez. Ma már a távolságok könnyen áthághatók, így Harta mindig az otthonom lesz, ahova hazaérkezhetek.

Fotó: Emma