A kutya az ember legjobb barátja. Azt hiszem, ezt az aranyigazságot minden ember hallotta már, a szerencsések pedig testközelből meg is tapasztalhatják.
A kutyaimádat engem már gyermekkoromban elért. Először csak a nagyszüleimnél élvezhettem az ebek társaságát, később már nekünk is lett kutyánk, sőt kutyáink! Akkoriban sokat olvastam a négylábúakról: megismertem és felismertem a különböző kutyafajtákat, tudtam mivel lehet, és kell etetni őket, hogyan kell gondozni és ápolni a szőrüket és persze a fegyelmezésükről és a nevelésükről is kiselőadást tarthattam volna az érdeklődőknek. Az a legcsodálatosabb a kutyában, hogy mindig számíthatsz rá: ha jókedved van, veled örül, ha kell, tud hallgatni és meghallgatni. Ő az, aki örömében a nyakadba ugrik, amikor meglát. Ha sírsz, nedves kis orrával addig bökdös, amíg felnézel, hogy aztán lenyalhassa a könnyeidet. Nem hagyja, hogy felad, akármilyen nehéz, mert figyelmet követel magának, hogy érezd, szükség van rád. A Kutya egy igazi léleksimogató.
Régóta tudjuk, hogy az ember mellé szegődött és megszelídített négylábú nemcsak barát, társ, de igazi gyógyító is, legyen szó akár a test, akár a lélek bajairól. Az ókori görögök is azt tartották, hogy a kutyák képesek meggyógyítani az emberek betegségeit. De az igazi áttörést Levinson hozta meg, amikor egy fiatal fiúval való terápiás kapcsolatába kapcsolta be Jingles nevű kutyáját, akihez végül a kisfiú beszélni kezdett. Ő írt először arról, hogy a kutya úgynevezett jégtörő funkciót tölthet be terapeuta és páciens között, mintegy hídként működve
közöttük.
és bizalomnak köszönhető.Azt, hogy Pannika hivatalosan is részt vehet az oktatásban, gyógyításban, hosszú munka előzte meg.
…….
A cikk folytatását az Impulzív Életmód Magazin 2017/3. számában olvashatjátok el.
