Máth-Bálint Barbara történetét már ismerhetitek: évekkel ezelőtt inzulinrezisztensként járta végig azt az utat, amelyen most másoknak segít eligazodni – ez vált a hivatásává. Küldetése, hogy támogassa mindazokat, akiknek kihívást jelent a hormonális és anyagcsere-folyamataik összehangolása. Mert az egyensúly visszaállításához nem elég a megfelelő táplálkozás – a tudatos mozgás is elengedhetetlen. Ezzel kapcsolatban azonban számtalan kérdés merülhet fel az érintettekben, amelyekre ma már olyan képzett szakemberek adnak választ, mint Barbara: ők a medical fitnesz szakértők. Ez a szemlélet azoknak szól, akik valamilyen egészségügyi problémával élnek, és szeretnének úgy mozogni, hogy az valóban támogassa a testüket.
– A munkám során egyre inkább feltűnt, hogy az IR (inzulinrezisztencia), valamint a PCOS (policisztás petefészek szindróma) esetén ajánlott életmód négy alappillére közül – táplálkozás, mozgás, lelki karbantartás és szükség esetén orvosi háttér – szinte minden figyelem a táplálkozásra irányul. Ez önmagában jó dolog, hiszen az étrend valóban kulcseleme a gyógyulásnak, de ennek a történetnek ez csupán az egyik oldala. Azt is láttam, hogy a mentoráltjaim fókuszát teljesen elviszi a szénhidrát- és kalóriaszámolgatás, valamint a különböző – egymásnak gyakran ellentmondó – információk értelmezése. Közben az orvostól, a dietetikustól vagy épp az edzőtől kapott tanácsok („legyen kicsit aktívabb”, „heti 150 perc kardió kell”) a legtöbbször használhatatlanok voltak számukra, hiszen nem tudták, hogy valójában mit is jelentenek.
Sokan a futást tartják a legjobb kardióedzésnek, hiszen futni mindenki tud, így ez a legegyszerűbb sport.
– A futás kívülről alapmozgásnak tűnik, pedig a szervezet számára valójában az egyik legösszetettebb és legnagyobb terhelést jelentő mozgásforma. Különösen akkor, ha túlsúllyal küzdünk, hiszen ilyenkor nemcsak az izmainkat, hanem a légzésünket, a keringésünket, az ízületeinket és a gerincünket is fokozottan igénybe veszi. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan vágunk bele: milyen ütemben építjük fel a terhelést, milyen pulzustartományban dolgozunk, és mennyire figyelünk a testünk visszajelzéseire. Egy rosszul felépített edzéstervvel pillanatok alatt akár több fokozatot is visszaléphetünk a saját életmódváltásunkban.
A medical fitnesz módszere éppen azért született meg, hogy biztonságos keretek között segítse azokat, akik egészségügyi kihívások mellett is szeretnének aktívan tenni önmagukért.
– A képzés körülbelül öt éve indult el Magyarországon. Amint szembe jött velem az interneten, rögtön éreztem, hogy ez az én utam, hiszen tulajdonképpen ezt csinálom már évek óta – most végre papírom is lehet róla. A program mögött komoly szakmai háttér áll: többek között a Testnevelési Egyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Dietetikusok Országos Szövetsége is támogatja. Nem véletlen, hogy a bekerülésnek szigorú feltételei vannak, ugyanis a medical fitnesz szakértőket arra képezik, hogy stabil állapotú, krónikus problémákkal küzdő emberek állapotán javítsanak. Mi tulajdonképpen a fitnesz és az egészségügy határmezsgyéjén dolgozunk – hidat építünk a mozgás, a dietetika és az orvosi szemlélet között.
Ahogy az étrend esetében sem létezik egyetlen, mindenkire érvényes szabály, úgy a mozgásban sincs univerzális recept – minden test más, és mást igényel.
– Az edzésnek minden esetben személyre szabottnak kellene lennie – nemcsak az egyéni céljainkhoz, hanem az aktuális állapotunkhoz is igazítva. Ahogyan az étrendünket is magunkhoz alakítjuk, ugyanígy kellene a mozgásra is gondolnunk. Mert miközben ma már számtalan oldal, csoport és recept segíti az IR-es vagy PCOS-es táplálkozást, addig a megfelelő, személyre szabott mozgásról még mindig alig esik szó – pedig éppen annyira fontos lenne. Egy jól felépített edzésprogram nemcsak hatékony, de örömforrásul is szolgál – olyasmi, amit várok, amitől feltöltődöm. Számomra például a „csak letudni” típusú kardió a legrosszabb – ha nincs benne öröm, és csak telnek vele a percek, az hosszú távon nem fenntartható. Testben és lélekben is meg kell találnunk azt az irányt, amely valóban előrevisz bennünket.
A medical fitnesz szakértői a meglévő tudásukra és tapasztalatukra építve specializálódnak egy adott területre.
– A szakmánkon belül több irány létezik, mindenkinek megvan a saját szakterülete. Van, aki hozzám hasonlóan a hormonális és anyagcsere-eltérésekre specializálódott, más inkább a kardiovaszkuláris, a mozgásszervi vagy a gerincproblémákra fókuszál. Természetesen minden szakértőnek átfogó tudással kell rendelkeznie, hiszen akár gerincpanasszal, akár cukorbetegséggel érkezik valaki, tudnunk kell, hogyan nyúljunk hozzá biztonságosan és hatékonyan.
A szakmai határok betartása kulcsfontosságú – egy rosszul célzott „jó tanács” sokszor többet árt, mint használ.
– Nemrégiben mesélte az egyik kliensem, hogy korábban elment egy személyi edzőhöz, aki ugyan tudta róla, hogy IR–PCOS–pajzsmirigy problémával küzd, mégis azt tanácsolta neki, hogy ha fogyni szeretne, esténként csak fehérjét fogyasszon. A vége az lett, ami ilyenkor gyakran bekövetkezik: az illető cukra hajnalban leesett, rosszul lett, miközben a mája kétségbeesetten igyekezett korrigálni a vércukrát, amire persze az inzulinja is az egekbe szökött – instabillá vált az egész rendszer, így nem meglepő módon a fogyás sem indult el nála. Ez az eset is megerősített abban, hogy mennyire fontos az edzést és a táplálkozást valódi szakmai tudással, nem pedig általános „fogyókúrás tanácsokkal” irányítani.
A jó szakember nemcsak edzéstervet készít, hanem teljes egészében látja a vendégét – azt is figyelembe veszi, milyen gyógyszert szed, és az miként hat a testére.
– Egy hagyományos személyi edző sokszor nincs felkészülve arra, hogy egy-egy gyógyszer vagy krónikus állapot miként befolyásolja az edzéstervet. Ha például valaki magas vérnyomással vagy inzulinrezisztenciával él, és gyógyszert szed, az hatással lehet a pulzusára vagy a terhelhetőségére. Ha az edző ezzel nincs tisztában, és csak a pulzusadatokra hagyatkozik, könnyen rossz irányba viheti a tréninget – akár a kliense egészségét is kockáztatva.
Barbara ezért először részletesen feltérképezi a kliense állapotát, és arra építve, személyre szabottan állítja össze számára az edzésprogramot.
– A folyamat sokban hasonlít egy személyi edzés menetére, de annál sokkal alaposabb. Az első találkozás egy átfogó felméréssel kezdődik: testösszetétel-mérés, centizés, mérlegelés, majd az eredmények közös értelmezése. Ezt követi egy többoldalas anamnézis, amely alapján átbeszéljük, milyen egészségügyi háttérrel érkezel, honnan indulsz, és mi a célod. Ezek után az aktuális állapotodnak – az izomegyensúlyodnak, a tartásodnak és a fittségi szintednek megfelelően összeállítom az egyéni programodat. Ha már van diagnosztizált problémád, akkor az induláshoz kulcsfontosságú az egészségügyi dokumentációd megléte – szükség van ugyanis az orvosi „zöld lámpára”, hiszen csak így kezdhetjük el biztonságosan a mozgást. Fontos, hogy tudjam, milyen korlátozásokat, javaslatokat határozott meg az orvosod, hogy ehhez igazítsam az edzésterved. Apró lépésekben haladunk, fokozatosan emelve a terhelést – így tudjuk olyan módon felépíteni számodra a mozgást, hogy az valóban támogassa a testedet, ne pedig megterhelje.
Anyagcsere-zavarokra specializálódott szakemberként Barbara kiemelten fontosnak tartja, hogy a mozgás mindig a kliens szervezetének aktuális állapotához igazodjon.
– Anyagcsere-problémáknál kulcskérdés az izomtömeg és a zsírtömeg egyensúlya. Általában az a cél, hogy zsírt veszítsünk, miközben az izomtömegünket megőrizzük – sőt, lehetőség szerint növeljük is. Ez viszont csak akkor működik, ha a mozgás és a táplálkozás tökéletes összhangban van egymással. IR esetén az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha hirtelen, aránytalanul nagy terhelést jelentő mozgásformába kezdünk. A test ilyenkor nem tud alkalmazkodni, az inzulinszint megugrik, a szervezet stresszreakciót ad, és ahelyett, hogy segítenénk magunkon, pont az ellenkező hatást érjük el. A mozgásnak fokozatosnak, tudatosan felépítettnek kell lennie – így válik a javulás eszközévé, nem pedig egy újabb terheléssé. Figyelnünk kell a fehérjebevitelre, a szénhidrátok elosztására és az összkalóriára is – ehhez igazítom az edzéseket.
Aki azt hiszi, hogy a gyaloglás nem igazi mozgás, az bizony nagyot téved – sokkal többet ad, mint gondolnánk. Úgyhogy cipőt fel, és sétáljunk!
– A gyaloglás rendkívül hasznos, mégis alulértékelt mozgásforma – pedig nekünk, IR-rel és PCOS-el küzdőknek sokszor értékesebb, mint a futás. A kettő közti alapvető különbség, hogy a futásban van egy szökkenő szakasz, amikor mindkét láb elválik a talajtól. Ez a becsapódáskor jóval nagyobb terhelést ró az ízületekre, a csontozatra, a keringésre és a légzésre is. A gyaloglás ezzel szemben egy kíméletesebb, de nem kevésbé hatékony módja annak, hogy átdolgoztassuk az izmainkat, beindítsuk a keringésünket, és mozgásban tartsuk a testünket. Egy tempós séta, nordic walking vagy enyhe kocogás is remekül támogatja az anyagcserét, miközben nem terheli túl a szervezetet.
Ha a sporttal rossz irányba indulunk el, a testünk előbb-utóbb figyelmeztet bennünket – fáradtsággal, kimerültséggel, vagy épp azzal, hogy már nem esik jól a mozgás.
– Érezni lehet, ha hiába járok edzeni, mert ilyenkor nem nő az energiaszintem, hanem épp ellenkezőleg: estére hullafáradt vagyok – és ez nem az a jóleső, dolgos nap utáni fáradtság, hanem egy nehéz, kimerítő érzés. Ebben az esetben tudni kell megállnom és újraterveznem. Ha a testösszetétel-mérés azt mutatja, hogy csökken a zsírtömegem, miközben megmarad rajtam az izom, a laboreredményeim pedig javulnak, és energikusabbnak is érzem magam, akkor jó úton járok. Ez az a pont, amikor a mozgás nem kimerít, hanem támogat.
A medical fitnesz szakember azzal segíti az orvos és a dietetikus gyógyító munkáját, hogy a táplálkozás mellett a mozgást is a páciens testi egyensúlyának a szolgálatába állítja.
– Ha orvos, dietetikus és tréner egy nyelvet beszél, az leginkább a kliens érdekeit szolgálja. Ez különösen fontos például azoknál a 35–40 év feletti pároknál, akik programozott gyermekvállalásban vesznek részt, hiszen esetükben minden hónap, és minden apró lépés számít, ahogy az sem mindegy, minden irányból megtámogatjuk-e ezt a folyamatot, vagy csak kiskaput hagyunk a véletlennek. Számomra hatalmas dolog, hogy egyáltalán létezik a medical fitnesz, mert ezzel a szemlélettel és módszerrel valóban támogatni lehet a gyógyulást, akár még az időfaktort is befolyásolva. Persze nem arról van szó, hogy nélkülünk, szakértők nélkül lehetetlen lenne jól mozogni, de az egészségügy és a fitnesz világa mára felismerte: van közös metszet, és csak akkor tudunk hatékonyak lenni, ha együtt dolgozunk.
