Korábban a sportválasztás „rejtelmeit” próbáltam feltárni a Kedves Olvasók előtt, hogy gyermekeik számára minél megfelelőbb mozgásformát választhassanak. Most ismét csemetéink sportéletét veszem górcső alá, mégpedig a versenyzés szülői „háttérmunkájának” szempontjából.

Mi két évvel ezelőtt a gyorsasági görkorcsolya mellett tettük le a voksunkat, bár ez a választás, tartósságát tekintve még gyerekcipőben jár. Tekintve a kis sportoló testének-lelkének változékonyságát, ami fiatal korára való tekintettel teljesen természetes. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy minden sportág esetén elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor el kell döntenünk, hogy maradunk a szórakoztató testedzés mellett vagy versenyzésre adjuk a fejünket. Itt lép a képbe az, hogy a kölyök személyisége, természete mennyire alkalmas erre, illetve a család mit és nem utolsósorban mennyit tud áldozni a versenysport oltárán. Mert az bizony sajátos életformát követel az egész família részéről.

Jelentem, mi belevágtunk! Ez évente általában hat versenyt, azaz hétvégét „vesz el” majd az életünkből. Az első évben csak a helyi versenyekre neveztünk be. Gondoltuk, hogy a „hazai” pálya előnyeit élvezve könnyebb lesz hozzászoktatni fiunkat a versenyzés szelleméhez, illetve mi magunk is könnyebben vennénk az első akadályokat a megszokott keretek között.
A taktika bevált! Míg a lelkes amatőr szárnyait, azaz korijait próbálgatta és határait feszegette a betonon (persze igencsak hangos, biztató szavainkkal kísérve a palánk mellől), addig mi, hasznos tippeket hallgattunk és lestünk el a kedves szülőtársaktól arra vonatkozóan, hogy minél könnyebben vészeljük át egy versenyhétvége nehézségeit. Mert azok mindig akadnak bőséggel!

A cikk folytatását az Impulzív Életmód Magazin 2017/6. számában olvashatjátok el.
Fotók: Kesztyűs Attila