Egy stílusos kozmetika szalonba toppanok be: sötét bútorok, kellemes színek, melyek közül dominál a lila, ami nem véletlen, mert Noémi hisz a színek erejében. Megtudtam tőle, hogy a lila nagyon tölt, pozitív hatással van az emberre, ezért választotta. Előzetesen nem sokat sikerült megtudnom a fiatal kozmetikusról, csak azt, hogy bicskei. Éppen ezért kíváncsian ültem le meghallgatni a történetet. Az élete izgalmas, Noémi néha talán vakmerő, de ki tudja, lehet ez a bátorság?! Egy nem várt fordulat megváltoztatta az egész életét, de erről már meséljen ő!
– Kalandos úton jutottam Kalocsára… Akinek eddig elmeséltem, az első mondat után hangosan nevetett, amin egyáltalán nem lepődöm meg, tudom, hogy csak velem fordulhat elő ilyen. A történet úgy kezdődik, hogy poénból felregisztráltam egy társkereső oldalra, ahol három nap múlva egy srác írt nekem. Nagyon szimpatikus volt az első pillanattól kezdve, csakhogy nem állítottunk be szűrőt, és kiderült, hogy kalocsai, azaz éppen 150 kilométer választ el minket egymástól. Bevallom, először megdöbbentem és izgultam, mert vágytam egy új kapcsolatra, amiben boldog lehetek, aztán kiderült, hogy az ország másik felében lakik a férfi, akit megismertem. Rövid idő alatt rájöttem, hogy ez nem lehet akadály, hiszen ha szeretjük egymást, akkor nem szabad, hogy a távolság miatt szakadjunk el egymástól.
Hogyan tovább?
– A párom nem szerette volna itt hagyni Kalocsát, én viszont nem zárkóztam el a költözés ötletétől. Akkor már nem éreztem jól magam otthon: a házasságom zátonyra futott, elváltam és a kisfiamat egyedül neveltem a szüleimnél.
Mérlegre kellett tennie, hogy mi a fontosabb: a régi életét folytatni vagy egy teljesen újat kezdeni.
– Felállítottam magam elé határokat, adtam magamnak időt arra, hogy végiggondoljam, hogyan folytassam az életem. Aztán meghoztam a döntést és végig kitartottam mellette, annak ellenére, hogy a társamon kívül senki nem állt mellettem. Ez megnehezítette az egész költözést és még ma is tüskéket hagyott bennem.
A szülei szerették volna, hogy felnőjön és önálló legyen, de nem minden áron.
– Szeretem, ha zajlik körülöttem az élet, nehezen viselem, amikor nem történik semmi, és úgy érzem, egy helyben topogok. A szüleim teljesen más habitusúak, ők nagyon szeretik halogatni a dolgokat, talán ezért is érte váratlanul őket, hogy elköltöztem otthonról. Sajnos, kevés dologban értenek velem egyet. Néha megfordul a fejemben, hogy lehet, rossz helyre pottyantott a gólya?! Sajnálom, hogy ők nem támogatták a döntésemet. Biztos nem egyszerű elfogadniuk, hogy a lányuk kirepült a szülői fészekből, hiszen előtte 30 évig velük éltem. Nagy a váltás, de abban bízom, ez nem nyomja rá a bélyegét a kapcsolatunkra.
…
A cikk folytatását az Impulzív Életmód Magazin 2018/2. számában olvashatjátok el.
Fotó: Kesztyűs Attila

Szerző