Karácsony. A szeretet, az egymásra figyelés, a feltöltődés és a meghitt együttlét ünnepe. Ezt a csodát azonban napjainkban egyre inkább felváltja egy új népbetegség, a karácsonyi stressz. Az elmaradhatatlan takarítás, az ajándékok utáni folyamatos rohangálás, a megállíthatatlan sütés-főzés már-már kiszorította a szeretet és az együttlét fontosságát. Pedig így anyagilag és feladatokban is túlvállaljuk magunkat, mintegy teherré téve az ünnepet.

„A karácsony nem attól lesz tökéletes, hogy nincs porcica a szekrények mögött, tízféle sütit sütsz és halomban áll a fa alatt az ajándék. Nem lesz jobb az ünnep attól, ha beleszakadsz a házimunkába, hogy aztán az ünnepek alatt holtfáradt legyél! Sem attól, ha mártírként sütsz-főzöl-takarítasz-vásárolsz hetekig. A készülődés lehet az ünnep része. Lehet együtt készülődni és nem attól lesz tökéletes, hogy minden tökéletes, hanem attól, hogy együtt vagyunk.” Vida Ágnes

A stressz azonban magában még nem káros, amennyiben megtanuljuk kezelni. Ugyanis nem a helyzet okoz betegséget, hanem a szokásaink, amelyekkel a helyzetre reagálunk. Nemcsak az a fontos, hogy mi történik velünk, hanem az is, hogyan éljük át, hogyan hat ránk, milyen jelentést tulajdonítunk neki. A döntő tehát nem maga stressz, hanem hogy valaki hogyan birkózik meg azzal. Betegség általában akkor alakul ki, ha az egyén „megbirkózási technikája” hibás, túlzott vagy nem megfelelő.

A coping megküzdési stratégiát, megküzdési készséget jelent, amely az angol to cope: megbirkózni a megterhelésekkel, legyűrni a nehézségeket, problémákat megoldani szóból származik. A coping stratégia az én-védő mechanizmusokhoz sorolható, mivel mindig nehéz élethelyzetekben, krízisek során alkalmazzuk a problémák leküzdésére, a stresszhelyzet csökkentésére. Azt mutatja meg, hogyan tudunk a számunkra nehéz, stresszkeltő szituációkkal megbirkózni – olyan erőfeszítést, amely arra irányul, hogy legyőzzük a fenyegetéseket. Amennyiben sikerül hatékonyan megküzdeni a helyzettel, új készségeket, képességeket sajátítunk el, így hosszú távon fejlődünk általa.

Stresszről akkor beszélünk, amikor úgy érezzük, hogy bizonyos események hatására veszélybe kerül a fizikai vagy a lelki jóllétünk. Ilyenkor a szervezetünk készenléti állapotba helyezkedve reagál. Először a viselkedésünkben jelentkeznek változások: megjelenhetnek olyan, korábban nem jellemző viselkedésmódok, mint a dohányzás, a túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás. Ezek átmenetileg enyhíthetik ugyan a panaszokat, de hosszú távon súlyosbítják a tüneteket, és még több szenvedést okoznak. Stressz hatására fásultság, ingerlékenység, szorongás, étvágytalanság léphet fel. Később banálisnak tűnő betegségek jelentkezhetnek, melyekről nem is gondolnánk, hogy a stresszhez lehet közük, például megfázás, idegbecsípődés…

Az ünnepekre való idegpróbáló készülődés nagyon komoly stresszforrás lehet, amennyiben nem kezeljük azt tudatosan. Hagyományos és alternatív módszerek széles tárháza áll rendelkezésünkre a belső egyensúlyunk helyreállításához, emellett saját magunk is sokat tehetünk a harmonikus mindennapok eléréséért, külső és belső eszközökkel egyaránt. Léteznek ugyanis olyan egyszerű módszerek a stressz oldására, amelyekkel visszaállítható a lelkiállapotunk egyensúlya és kezelhetővé válik a stressz.

1. Ilyenek a minőségi alvás, a relaxáció, a meditáció, a jóga, a masszázs, a különféle illóolajok és gyógynövények alkalmazása, vitaminok és ásványi anyagok bejuttatása a szervezetbe, a kiegyensúlyozott táplálkozás. Tekintettel arra, hogy vészhelyzetben a szervezetünk átáll a felszínes, kapkodó légzésre, légzőgyakorlatokkal csökkenthetjük a stresszhormonok szintjét a szervezetünkben. Ezáltal mérséklődik a szívverések gyakorisága és csökken a vérnyomás.

2. Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozgást, sportot, mivel a combot és a karizmokat dolgoztató tornagyakorlatok serkentik az örömhormon termelődését. Főleg a természetben végzett testmozgás során elcsitulnak és kezelhetőbbé válnak a zakatoló gondolatok.

3. Azonban a testmozgás önmagában még nem elég, változtatnunk kell a gondolkodásmódunkon is. A pozitív gondolkodással ugyanis sokat javíthatunk a hangulatunkon. Rövid stresszhatás idején a mosoly és a humor a legegyszerűbb technika a stressz intenzitásának csökkentésére. Tűzzünk ki reális célokat magunk elé!

4. Kommunikáljunk! Érzéseink szavakba foglalásával agyunknak azt a területét használjuk, amelyik szabályozza a szorongást és megkönnyíti a stressz feldolgozását. Ne nyomjuk el a negatív érzelmeinket, ne nyeljük le a haragunkat!

5. Vegyük számba az erőforrásainkat: kire számíthatunk, kitől kapunk segítséget, ki hallgat meg bennünket? Vonjuk be a gyerekeket és a család többi tagját is a készülődésbe. Hiszen mi lehet szebb annál, mint amikor közösen végzünk egy tevékenységet? Szervezzünk közös programokat a szeretteinkkel.

6. Amennyiben időben elkezdjük a készülődést, rengeteg kellemetlenséget elkerülhetünk. Készítsünk listát a feladatokról, így időben nekikezdhetünk azok megvalósításának és biztosan nem marad el semmi fontos teendő. Fussuk át többször, biztosan találunk benne olyan felesleges feladatokat, melyekbe nem érdemes energiát fektetni. Ha a listát a könnyen kipipálható, egyszerűbb feladatokkal kezdjük, az ösztönzőleg fog hatni ránk, hiszen szinte azonnal több kihúzott tételünk is lesz. A szeretet ott kezdődik, hogy tiszteljük önmagunkat is annyira, hogy nem őrlődünk fel a feladatok súlya alatt. Csakis annyit tegyünk, amennyit örömmel és könnyedén elbírunk. Szánjunk időt magunkra, hogy ne csalódással és teljes kimerültséggel fogadjuk az ünnepeket. Gondoljuk át, mi az, amit igénylünk és mi az, amit azért teszünk meg, hogy megfeleljünk mások elvárásainak. Mindezek kevés időbefektetéssel és könnyen elérhető eszközök a stressz csökkentésére. Mindenki tapasztalja ki saját magán, mely tevékenységek jelentik a legnagyobb kikapcsolódást számára.

 „Ne arról szóljon a karácsony, hogy a fa alatt mi van, hanem a fa körül mi van, és a fa körül kik vannak, és azok a fa körül, hogy viselkednek egymással. Én azt hiszem, hogy ez sokkal többet visz magával a következő évre, mint mondjuk egy szép sál vagy egy sapka vagy egy kabát, amit ajándékként odaadunk. A jó szó, a simogatás, az ölelés sokkal értékesebb bármilyen ajándéknál.” Kovács Koko István

7. Túlköltekezés helyett lepjük meg szeretteinket személyre szabott ajándékokkal, minőségi idővel, elismerő szavakkal, apró szívességekkel, szeretetteljes érintéssel és próbáljuk meg családtagjainkat is erre bíztatni.

8. Végül, de nem utolsósorban gondoljunk azokra is, akik magányosan töltik az ünnepeket. A sokadik tálca sütemény elkészítése helyett áldozzunk az időnkből néhány órát és figyeljünk rájuk! Egy telefonhívás, apró figyelmesség, vacsorameghívás sokat jelenthet számukra. Aki egyedül van, maga is megkereshet segítő szervezeteket, bekapcsolódhat jótékonysági tevékenységekbe, és átélheti az ajándékozás örömét, így érezve hasznosnak magát.

Szóljon a karácsony valóban a szeretetről! Mindenkinek kívánok kellemes, békés és stresszmentes karácsonyi ünnepeket!