Mindig elcsodálkozom, és fejet hajtok az írói zsenialitás előtt, amikor egy szerző ennyire összetetten gondolkozik, és ilyen mozaikszerűen építi fel történetét. A Kis tüzek mindenütt nem egy szimpla történet, néhány csavarral. A könyv maga a keserű valóság, amely örökérvényű kérdéseket rejt magában.
Maga a cím is rögtön megfogott, hirtelen elkezdett motoszkálni a fejemben, mi lehet ez a „tüzes” metafora – mert azt sejtettem, hogy az. Nos, ez a történet elolvasása után több ponton értelmet nyer, lenyűgözően válaszolgatva a címre és kibontva ezt a gyönyörű metaforát.
Egy tipikusan amerikai, kissé elszigetelt városrész, ahol a történet játszódik – amely egyébként valós földrajzi helyszín, Celeste Ng, az író itt töltötte gyermekkorát – Shaker Heights. Ezen a környéken a rend és a szabályok teremtik meg a harmóniát.
Mindent szabályoztak: mikor szabad reggel felkelni,⦋…⦌milyen hosszú lehet a férfiak haja⦋…⦌ Hittek abban, hogy ha minden apró részletet szabályoznak, akkor létrehozhatják a földön a mennyország kis darabkáját.
Kislány korában kitalálta, hogyan fogja élni az életét⦋…⦌Mindent jól csinált, jó életet épített magának, pont olyat, amilyet akart.
Újra és újra ugyanoda lyukadunk ki: mi tesz valakit anyává? Önmagában a biológia, vagy a szeretet?
Az írói munka kiemelkedő, mert ilyen és ehhez hasonló dilemmák mellett nem köteleződik el, nem foglal állást, a pro és kontra szépen megjelenik, így az olvasóra bízza a végső döntést.