Mindig elcsodálkozom, és fejet hajtok az írói zsenialitás előtt, amikor egy szerző ennyire összetetten gondolkozik, és ilyen mozaikszerűen építi fel történetét. A Kis tüzek mindenütt nem egy szimpla történet, néhány csavarral. A könyv maga a keserű valóság, amely örökérvényű kérdéseket rejt magában.
Maga a cím is rögtön megfogott, hirtelen elkezdett motoszkálni a fejemben, mi lehet ez a „tüzes” metafora – mert azt sejtettem, hogy az. Nos, ez a történet elolvasása után több ponton értelmet nyer, lenyűgözően válaszolgatva a címre és kibontva ezt a gyönyörű metaforát.
Egy tipikusan amerikai, kissé elszigetelt városrész, ahol a történet játszódik – amely egyébként valós földrajzi helyszín, Celeste Ng, az író itt töltötte gyermekkorát – Shaker  Heights. Ezen a környéken a rend és a szabályok teremtik meg a harmóniát.

Az idilli kisvárosban élő emberek, természetesen tökéletesen belepasszolnak a környezetbe, ahogy a sztori egyik kulcsfigurája Mrs. Richardson és családja is. Sok mindent elárul, hogy a regény folyamán, ritkán látjuk a keresztnevét, csak így: Mrs. Richardson.

Azonban tökéletes élet nem létezik, ahogyan tökéletes ember sem és ezzel a szomorú igazsággal szépen lassan minden szereplő találkozik, amint belép életükbe a már szinte klisészerűen rejtélyes múltú Mia és lánya, Pearl.

A történetben mindent mélyen besző a család és az anyaság fogalma. A regény legfőbb kérdése: Mi a jó egy gyermeknek? Sőt olyan feltevések bugyognak elő rasszizmusról, abortuszról, adoptációról, amelyekre úgy gondolom szinte nincs is válasz.

Az írói munka kiemelkedő, mert ilyen és ehhez hasonló dilemmák mellett nem köteleződik el, nem foglal állást, a pro és kontra szépen megjelenik, így az olvasóra bízza a végső döntést.

Nem mindegy milyen minőségünkben olvassuk a könyvet. Anyák vagyunk vagy gyermekek? Mekkora veszteségek vannak mögöttünk? És mi az, amire vágyunk?

Ajánlom ezt a kiemelkedő alkotást azoknak, akik hajlamosak rálépni a szabályok és a tökéletesség keresés útjára.

Bennem fellobbantott valamit.