Egy magyar ember átlagosan évente 4-5 kilogramm halat eszik. Ezzel az összes európai ország közül mi vagyunk a sereghajtók, annak ellenére, hogy egy hazai felmérés szerint nagyon egészségesnek tarjuk a halakat. Sajnos a magyar halkultúra és ezzel együtt a magyar halfogyasztás is mindössze az ünnepi időszakokra koncentrálódik, pedig a táplálkozási ajánlások szerint hetente legalább egyszer be kéne iktatnunk étrendünkbe!

A halhúsra jellemző, hogy nagy a víztartalma, könnyen emészthető, és gyorsabban el is lehet készíteni a többi húsféléhez képest. Emellett zsírtartalmuk 1-15 százalék között van (kivéve a ponty és a harcsa), a zsírosabbak viszont nagyobb mennyiségben tartalmaznak A-és D-vitamint.
Vitaminok közül tehát az előbb említett A-és D-vitamin jelentősebb, de B-vitaminokban is gazdag, az ásványi anyagok közül pedig a foszfort, kalciumot, vasat és jódot lehet kiemelni. Fehérjében ugyancsak gazdagok, amelyek teljes értékűek, vagyis az összes olyan aminosavat magukba foglalják, amelyet szervezetünk nem tud előállítani (ezek az esszenciális aminosavak).

Tudtad? A halhús zsírsavösszetétele hozzájárul az agy magzati és csecsemőkori optimális fejlődéséhez, de egyes felmérések szerint az idős korban a rendszeres halfogyasztók körében kisebb a szellemi leépülés kockázata.

Szeresd a szíved!
Hazánkban a vezető halálokok között szerepelnek a szív-és érrendszeri megbetegedések, annak ellenére, hogy egy kiegyensúlyozottabb étrenddel sokat lehetne javítani ezen a helyzeten. A túlzott zsírbevitel, azon belül is telített zsírsavak túlzott bevitele bizony növeli a fent említett betegségek kialakulásának kockázatát. A halfélék húsa – különösen a zsírosabb húsú tengeri halak (lazac, makréla, hering), a hazai halfélék közül pedig a busa – sok többszörösen telítetlen zsírsavat, ezek közül is sok omega-3 zsírsavat tartalmaz. Ez is egy olyan esszenciális, vagyis nélkülözhetetlen tápanyag, amit szervezetünk nem képes előállítani, hanem csak táplálék útján tudjuk bevinni.

Tudtad? A heti legalább egyszeri halfogyasztás képes ötvenkét százalékkal csökkenteni a szívhalál előfordulását, és egy tanulmány szerint heti nyolcvanöt gramm zsírosabb hal fogyasztása hetven százalékkal a szívinfarktus veszélyét.

Az omega-3 zsírsavak családjába tartozó EPA és DHA zsírsavak jótékony hatásairól
Ezeket a zsírsavakat azért emelném ki, mert a növényi olajok és szárazföldi állatok zsírjai nem tartalmazzák, forrásai leginkább a hidegvízi tengeri halak. Ide tartozik a lazac, sprotni, hering, szardella, makréla, tonhal és angolna. A velük készült kutatások azt feltételezik, hogy egy sor betegség megelőzésében, vagy már kialakult betegség súlyosbodását meg tudja akadályozni. Ilyen a daganatos és szív-érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése, a sejtszintű öregedés lassítása, a szervezetünk inzulinérzékenységének és a mentális funkciók javítása, a depressziós és skizofrénia tüneteinek enyhítése, az Alzheimer-és Parkinson-kór megelőzése és súlyosbodásuk lassítása.


A cikk folytatását az Impulzív Életmód Magazin 2018/8. számában olvashatjátok el.