Te mivel indítod a reggelt: egy kávéval vagy egy teával? Talán el sem tudod képzelni a napot az illatosan gőzölgő „ébresztőd” nélkül, de vajon mennyire ismered?
Indítsuk a sort a világszerte élénkítő hatása miatt fogyasztott kávéval, majd folytassuk a szintén közkedvelt, leginkább az angolok kedvenceként aposztrofált teával. Mit érdemes tudnunk ezekről az italokról és fogyasztásukról, de legfőképpen milyen hatással vannak az egészségünkre? Erről szól kétrészes írásunk első fele – kávérajongóknak kötelező! (Kedves teások, a következő rész elsősorban nektek szól majd.)

Igyunk egy jó feketét!
Az etióp őshazából származó kávé az 1600-as években érkezett el hozzánk, Európába, mégpedig a velencei, majd a holland kikötőkbe. Népszerűsége rohamosan nőtt, már a 17-18. századra megnyitottak a kávéházak a kontinens összes nagyvárosában, a 20. századra pedig a világ minden táján elterjedt és közkedvelt ital lett a kávé.
Fő hatóanyaga a koffein, amely a központi idegrendszerünket stimulálja. Hatására megnövekszik pulzusszámunk és a vérnyomásunk (körülbelül egy-három óra hosszára), és ezzel együtt a szívműködésünk is felgyorsul, az agyi ereink pedig kitágulnak. Éppen ezért frissebbnek és éberebbnek érezzük magunkat, valamint nő a szellemi teljesítőképességünk. Ez a hatás a kávé elfogyasztásától számított tizenötödik perctől akár hat órán át tarthat (azonban a koffein lebomlásának idejét sok minden befolyásolja, de erről majd később). A kávéfajták közül a Coffea arabicát és a Coffea robustát termesztik a legszélesebb körben. Az arabica cserjék sokkal érzékenyebbek a hőmérsékletre, kevésbé ellenállóak a kártevőkkel és betegségekkel szemben, ugyanakkor magasabban fekvő és tápanyagokban gazdagabb termőterületet igényelnek. A belőlük készült kávé ízvilágát inkább selymesként és lágyként szokták jellemezni. A robusta egy sokkal igénytelenebb, ellenállóbb fajta, alacsonyabb területen terem, ezért nagyobb tömegben szüretelhető, és ennek megfelelően az ára is sokkal kedvezőbb. Az íze durvább és keserűbb, a savtartalma pedig nagyobb, mint az arabica kávéé. A testessége és sötétebb pörkölése miatt kiváló eszpresszók készítéséhez, leggyakrabban azonban az instant kávék alapanyagául szolgál. A két fajta közül egyébként a robusta tartalmaz több koffeint (emiatt is keserűbb az íze). Ezek alapján azt mondhatnánk, hogyha minőségi kávét szeretnénk inni, akkor csakis arabicát válasszunk, bár a szakértők szerint egy hanyagul termesztett és géppel szedett arabicánál sokkal értékesebb lehet egy gondosan ápolt és kézzel szüretelt robusta kávé.

Tudtad?
Az igazán jó minőségű kávészemeket a mai napig kézzel szüretelik, hogy csak a teljesen ép, egészséges és megfelelően érett bogyókat szedjék le a cserjékről. Maga a szüretelés folyamata nagyon időigényes, mert még az egymás melletti bokrokon lévő szemek sem egyszerre érnek meg, tehát több ütemben, mintegy három-négy hónapig tart a szüret annak érdekében, hogy csak a megfelelő érettségi állapotban lévő kávébabokat szedjék le. Ehhez azonban hetente végig kell járni az összes cserjetövet, így viszont garantáltan prémium minőségű kávét fogunk kapni!

kávé Impulzív Magazin
Kávé és egészség
Mondjuk ki: a kávé nagyon megosztja az embereket. Van, aki úgy érzi, hogy nélküle nem indulhat el a nap, és képtelen lenne egy jó kis ebéd után normálisan koncentrálni a munkájára egy fekete nélkül. Van, aki szerint egyáltalán nem egészséges, és a fogai csúnyán besárgulnak tőle, meg amúgy is, van éppen elég ideges ember, úgyhogy inkább hagyjuk is a témát… Pedig valahol mindenkinek igaza van, mert „nem mindenkinek való a kávé”, viszont akinek igazán ízlik, annak sem kell lemondania róla!

Csak mértékkel!
Mostani tudásunk szerint, az egészséges, kiegyensúlyozott életmódot folytatók esetében a mérsékelt kávéfogyasztás – ami napi három csészét, azaz napi 300 mg koffeint jelent – nem jelent egészségügyi kockázatot. Nos, az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy bizony nemcsak a kávé tartalmaz koffeint, hanem a tea, a kakaópor, a csokoládé és a kóla is, nem beszélve a mesterségesen előállított energiaitalokról, úgyhogy ha ezekből a termékekből is fogyasztunk a nap során, akkor azt bele kell számolnunk a napi koffeinbevitelünkbe.

A teljesség igénye nélkül, íme néhány ital és édesség koffeintartalma:

Megnevezés Mennyiség Koffeintartalom (mg)
„amerikai” (forrázott) kávé, hosszú 2 dl 90-180 mg
presszókávé 0,5 dl 100 mg
koffeinmentes kávé 2 dl 3-4 mg
instant kávé 2 dl 60-100 mg
kóla 2 dl 30 mg
energiaital 2 dl 30-64 mg
tea 2 dl 30-70 mg
instant tea 2 dl 40 mg
ice tea 2 dl 4-6 mg
csokoládé (főző, ét) 10 dkg 70-80 mg
csokoládé (édes, ét) 10 dkg 62-65 mg
csokoládé (tej) 10 dkg 20-30 mg
kakaóital 2 dl 5 mg
kakaópor 10 dkg 78 mg

Mivel egyénenként változó, hogy a bevitt koffein milyen hatással van szervezetünkre, és mennyire vagyunk érzékenyek rá, így az a bizonyos napi három csésze fekete is megfontolandó mennyiség lehet. Érdekes, hogy tulajdonképpen a genetikai hátterünk határozza meg, hogy hogyan reagálunk erre az élénkítő vegyületre, és milyen gyorsan tudja lebontani a szervezetünk. A fiatalok, a nők, valamint a májbetegségben szenvedők esetében ez a lebontó folyamat lassabban zajlik le, míg a dohányosok szervezetében akár kétszer olyan gyorsan megtörténik, mint a nem dohányzókéban.

Várandósság idején
Azt hiszem örök kérdés, hogy a várandósság idején, mit szabad és mit nem. Sokszor a kávé is tiltólistára kerül, mivel a benne lévő koffein a magzatra is hatással van, hiszen a méhlepényen átjutva nehezebben ürül ki a baba szervezetéből. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a kismama szervezete is sokkal lassabban bontja a koffeint, mint egy átlagos felnőtté. Ezek fényében a napi ajánlott koffeinbevitel a várandósok számára maximum 200 mg. De legyünk elővigyázatosok és mindig figyeljünk a testünk jelzéseire! Szoptatás idején a koffein egy kis része átjut az anyatejbe is, ezért a korlátozott kávébevitelre ebben az időszakban is érdemes odafigyelni.

Szívbetegség és magas vérnyomás esetén
Tudjuk, hogy a kávénak vérnyomásfokozó hatása van, de magában a kávéfogyasztás nem okoz szív- és érrendszeri betegségeket, például magas vérnyomást. Ennek kialakulásához általában több életmódbeli tényező is hozzájárul, mondjuk a helytelen táplálkozás, a dohányzás és a mozgásszegény, stresszes életmód. Már kialakult betegség esetén azonban szükséges a szokásos kávéadagunk csökkentése, vagy a legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy átváltunk a koffeinmentes változatra. A szívbetegeknek mindig szükséges az orvosukkal egyeztetniük, hogy mennyire szorítsák vissza a megszokott kávémennyiséget.

Koffein – az egyetlen legális drog
Ne szépítsük: már a napi rendszerességgel megivott egy-két csésze kávénk után is kialakul a szervezetünkben koffeinfüggőség. Jól tudja ezt mindenki, aki valamiért kihagyta a reggeli feketét… Ilyenkor bizony a nap során előfordulhat, hogy ingerlékenyebbek vagyunk és képtelenek vagyunk úgy koncentrálni a feladatainkra, mint máskor, ráadásul rejtélyes okból elkezd fájni a fejünk, és fáradtabbnak is érezzük magunkat. Ezek bizony elvonási tünetek! Jó hír viszont, hogy mindössze pár nap alatt eltűnnek. Érdemes azonban tudnunk, hogy a szervezetünk részéről könnyen kialakul a hozzászokás, vagyis egyre nagyobb adag koffeinre lesz szükségünk ugyanolyan hatás eléréséhez. Ezzel viszont belépünk egy ördögi körbe, mivel a túlzott, napi öt-hat csésze fekete elfogyasztásának nem kívánt mellékhatásai lehetnek: súlyos alvászavar, szívpanaszok, megmagyarázhatatlan szorongás és fejfájás. Ezeknek a tüneteknek a megjelenése persze egyéntől függően változhat: lehet, hogy valakinél már két erősebb csésze kávé is kiváltja őket, de az is előfordulhat, hogy egy ideig nem jelentkezik probléma, aztán valamilyen oknál fogva a szervezetünk egyszer csak másképpen reagál a koffeinre. Ilyenkor célszerű egy időre visszavenni a kávékvótánkat.

Antioxidáns hatás – avagy, amikor segít a kávé
Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a kávé képes az agyműködés javítására, ami a demencia (az értelmi képességek lassú és egyre súlyosbodó hanyatlása) – így például az Alzheimer- és Parkinson-kór – kialakulásának kockázatát csökkenti. Azt azonban még nem tudni, hogy ez a hatás kizárólag a koffeinnek, vagy a kávébab egyéb összetevőinek köszönhető-e. Tudnunk kell, hogy más tényezők is szerepet játszhatnak ennek a betegségnek a kialakulásában. Mentális egészségünk érdekében már fiatalon rendszeresen sportoljunk, és naponta többször fogyasszunk zöldség-és gyümölcsféléket. Kísérletek bizonyítják, hogy a rendszeres kávéfogyasztás 55 százalékkal csökkentheti a májdaganatok kialakulásának kockázatát, de ez a hatás szintén inkább a kávébab antioxidáns hatású anyagainak és egyéb daganatellenes összetevőknek köszönhető. A kávénak, illetve a benne található antioxidánsoknak különleges szerepük van az étrendünkben, hiszen hozzájárulhatnak a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos és májbetegségek kockázatának csökkentéséhez.

kávé Impulzív Magazin
Kávékészítés a világ különböző tájain
Amerikai hosszú kávé
Talán ismerős a jelenet, amikor egy amerikai filmben hatalmas bögréből vagy starbucksos poharakból isszák a feketét. Ebben az esetben hagyományosan lefőzik a presszókávét, és azt jó sok forró vízzel hígítják. A mi értelmezésünkben ez a hosszú kávé csak dupla annyi vízzel lett felengedve. És legyünk őszinték: számunkra elég elképzelhetetlen, hogy egy termosznyi vízzel felöntött presszókávét iszogassunk napközben.

Német filteres hosszú kávé
Ez a filteres csepegtetéssel készült kávé abban különbözik az amerikai hosszú kávétól, hogy nem nagy nyomáson préselik át a vizet a kávén, hanem lassan áztatják egy filteren keresztül. Itt egy csésze elkészítése nagyjából három percet vesz igénybe, és nem kíván semmilyen ízesítést.

Tudtad?
Világszerte évente 800 milliárd (!) csésze kávét fogyasztunk el!

Eszpresszó vagy presszókávé – a magyar kedvenc
Hazánkban ez a legnépszerűbb fajta. A kávégép adagonként nagyjából 7 g kávén keresztül préseli ki 9 atm nyomással a 30-35 ml-nyi 90°C körüli vizet. Az egész folyamat körülbelül harminc másodpercet vesz igénybe, aminek a végén 30 ml-nyi „feketét” kapunk, tetején mogyoróbarna cremával, vagyis krémréteggel – nélküle nincs is igazi presszókávé. A hazánkban sok helyen használt kotyogós kávéfőző is hasonlóan működik, de ebben nem gőzzel, hanem víznyomással készül el a kedvenc italunk (az úgynevezett mokka), ezért is nem jelenik meg a tetején az előbb említett krémréteg, így nem is beszélhetünk valódi presszókávéról.

Olasz ristretto
Ez a leginkább az olaszok körében kedvelt fajta, hazánkban kevésbé ismert. Ennél a változatnál a vizet egy sokkal finomabbra őrölt kávén préselik át, így csak a legintenzívebb ízek oldódnak ki, ráadásul az elkészítése is rövidebb ideig tart. Az eredmény pedig egy sűrűbb, rendkívül erős ízű ital, aminek a koffeintartalma nem lesz olyan nagy. Hogy miért? Ez alatt a rövid idő alatt a koffein sem tud kioldódni olyan mértékben, mint egy presszó- vagy hosszú kávé esetében.

Török kávé
Van egy híres török mondás: a kávé legyen fekete, mint a pokol, erős, mint a halál, és édes, mint a szerelem. A „törökös” kávé úgy készül, hogy a finomra őrölt kávét vízzel, cukorral és fűszerekkel óvatosan összekeverik, majd az így kapott jó sűrű főzetet a megfőtt őrölt kávéval együtt fogyasztják.

Japán csepegtetett kávé
A japánok bizony több kávét isznak már hidegen, mint melegen, és ehhez kikísérleteztek egy speciális eszközt: egy olyan laboratóriumi berendezésre emlékeztető hidegcsepegtető gépet, amiben egy teljes napon át(!) csepeg le egy csésze kávé. Csak győzd kivárni, hogy hozzájuss!

Tudtad?
A caffe sospeso (felfüggesztett kávé) több évtizedes hagyománya Nápolyból származik. A kávézóba betérő illető ilyenkor csak azért fizet ki több kávét, hogy az általa el nem fogyasztott adagot felajánlja egy olyan vendégnek, aki nem engedheti meg magának a kávézás örömét. Egy kávényi jó cselekedet…

Forrás:
https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2015_08.pdf
https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2010_10_kave.pdf

Szerző