Karácsony. A szeretet, az egymásra figyelés, a feltöltődés, a meghitt együttlét ünnepe. A meghittséget azonban napjainkban egyre inkább felváltja egy új népbetegség, a karácsonyi stressz. A takarítás, az ajándékok beszerzése, a sütés-főzés kiszorította a szeretet, az együttlét fontosságát. Anyagilag és feladatokban is túlvállaljuk magunkat. Így válik az ünnep teherré.

„A karácsony
nem attól lesz tökéletes, hogy nincs porcica a szekrények mögött, tízféle sütit sütsz és halomban áll a fa alatt az ajándék. Nem lesz jobb az ünnep attól, ha beleszakadsz a házimunkába, hogy aztán az ünnepek alatt holtfáradt legyél! Sem attól, ha mártírként sütsz-főzöl-takarítasz-vásárolsz hetekig. A készülődés lehet az ünnep része. Lehet együtt készülődni és nem attól lesz tökéletes, hogy minden tökéletes, hanem attól, hogy együtt vagyunk.” (Vada Ágnes)

A stressz magában nem káros, amennyiben megtanuljuk kezelni.
Nem maga a helyzet okoz betegséget, hanem a szokások, amelyekkel a helyzetre reagálunk. Nemcsak az a fontos, hogy mi történik velünk, hanem az i. hogyan éljük át, hogyan hat ránk, milyen jelentést tulajdonítunk neki. A döntő tehát nem maga stressz, hanem hogy valaki hogyan birkózik meg azzal. Betegség általában akkor alakul ki, ha az egyén „megbirkózási technikája” hibás, túlzott vagy nem megfelelő.
A coping  megküzdési stratégiát, megküzdési készséget jelent.

To cope: megbirkózni a megterhelésekkel, legyűrni a nehézségeket, problémákat megoldani.
A coping stratégia az én-védő mechanizmusokhoz sorolható, mivel mindig nehéz élethelyzetekben, stressz- vagy krízishelyzetben alkalmazzuk a problémák leküzdésére, a stresszhelyzet csökkentésére. A megküzdési képesség azt mutatja meg, hogyan tud a személy a nehéz, stresszkeltő élethelyzetekkel megbirkózni. Olyan erőfeszítést jelent, amely arra irányul, hogy legyőzzük a fenyegetéseket. Amennyiben sikerül hatékonyan megküzdeni a helyzettel, új készségeket, képességeket sajátítunk el, hosszú távon fejlődünk általa.
Stresszről akkor beszélünk, amikor úgy érezzük, hogy bizonyos események hatására veszélybe kerül a fizikai vagy a lelki jólétünk. Ilyenkor a szervezetünk készenléti állapotba helyezkedve reagál. Először a viselkedésben jelentkeznek változások. Megjelenhetnek olyan, korábban nem jellemző viselkedésmódok, mint dohányzás, túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás. Ezek átmenetileg enyhíthetik ugyan a panaszokat, de hosszú távon súlyosbítják a tüneteket és még több szenvedést okoznak. Stressz hatására fásultság, ingerlékenység, szorongás, étvágytalanság léphet fel. Később banálisnak tűnő betegségek jelentkezhetnek, melyekről nem is gondolnánk, hogy a stresszhez lehet közük (például. megfázás, idegbecsípődés…).

„Él a fejünkben egy kép az „igazi” karácsonyról, ami akkor tökéletes, ha mindenkinek vettünk ajándékot, ha hibátlan az ünnepi díszítés, az ünnepi menü – hatalmas elvárások ezek, amiknek mindenáron próbálunk megfelelni. Érdemes megkérdezni magunktól, ha mindez stresszt jelent számunkra: valóban csak így ünnepelhetünk?” (Krajcsó Nelli)

Az idegpróbáló készülődés az ünnepekre nagyon komoly stresszforrás lehet, amennyiben nem kezeljük azt tudatosan. Hagyományos és alternatív módszerek széles tárháza áll rendelkezésünkre a belső egyensúlyunk visszaállításához. Emellett saját magunk is sokat tehetünk a harmónia eléréséért, külső és belső eszközökkel egyaránt.
Léteznek olyan pozitív és egyszerű módszerek a stressz oldására, melyekkel visszaállítható a belső egyensúlyi állapot és kezelhetővé válik a stressz.

A cikk folytatását az Impulzív Életmód Magazin 2018/12. számában olvashatjátok el.