Megfázottan és kissé rekedtes hangon hívtam fel – persze aki ismeri, tudja, hogy a humora fantasztikus -, egyből elkezdett nevetve utánozni.  Régóta ismerjük egymást, ha találkozom vele mindig mosolygok, nem láttam még szomorúnak vagy dühösnek, ő vidámnak született. Sokan tudják, hogy nagy szereleme a horgászat, de első helyen a kisfia áll, akivel sokat játszik, kézilabdázik akár a szobában is! Szeptembertől pedig a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában a sport szeretetére tanítja a diákokat.

Lassan vége a vakációnak, hogy telt a nyaratok?
Pörögtem, ahogy az iskolaidőben szoktam. Az az igazság, hogy nem volt időnk elutazni, kikapcsolódni. A suli után elindult a „peca-szezon”, így minden hétvégén versenyen vettünk részt. Alig voltam itthon a nyáron, úgyhogy a nyaralást nagyon szűkre szabtuk. Három napra mentünk el a Balatonra pihenni, de természetesen összefűztük egy kis pecázással, hajókázással. Szóval pörgős nyaralás volt, tele programokkal.

Nem is tudom elképzelni, hogy csak a hasadat sütteted a parton.
Megőrülök, ha két órát egy helyben kell ülnöm. Nem viccelek, fizikális fájdalmaim vannak. Már a suliban sem lepődik meg senki, ha az értekezleten felállok és sétálok.

Akkor az is elképzelhetetlen, hogy este leülsz olvasni?
Teljesen! Szerintem majd nyugdíjas koromban fogok az olvasásra időt szánni.

Gyermeked is hasonlóan aktív, mozgékony?
Ő még a játékok bűvöletében él, azon kívül pedig első a foci és az úszás. Sokszor egy órával előbb megyünk az uszodába, hogy eleget tudjon pancsolni, játszani a vízben. Lila szájjal kiabál ki nekem a gyerekmedencéből, hogy még a mélybe is szeretne menni. Most lesz első osztályos, imád játszani, de ezt mi felnőttek, ezt valamikor megöljük a gyerekekben.

De miért?
Egyszerűen nem tudom! Krisztivel (Török Krisztina-feleség-szerk.) is sokat szoktunk erről beszélgetni, keressük a megoldást. Én azt látom, hogy a családok napról-napra élnek és egyre többet kell dolgozni, viszont így kevesebb idő jut a csemetékre és arra, hogy időt töltsenek velük. Én nem vagyok rest a munka után még focizni, kosarazni a fiammal. Ezt nem szabad kihagyni, mert évek múlva visszasírjuk, hogy miért nem szakítottunk több időt a gyermekünkre. Ha meglátnak a gyerekek az oviban, rohannak és sikítják, hogy „megjött a Gabika apukája!” és már játszunk is az udvarban.