Létezik a hegedűben egy pici alkatrész, amit, ha eltávolítunk, a hangszer elnémul. Ha csak egy kicsit is elmozdítjuk, az is komoly változást okoz a hangzásban. Szerepe a rezgések átvitele, átalakítása. Nagyban felelős a hang minőségéért. Ezt a lucfenyőből készült gyufaszálnyi kis hengeres pálcikát léleknek hívják.
Duncan MacDougall a 20. század elején tevékenykedő amerikai orvos volt, aki éveket töltött azzal, hogy megmérje a lélek súlyát, és ezzel bizonyítékot találjon arra, hogy az egy létező dolog. Feltevése az volt, hogy a halál beálltával a lélek elhagyja a testet, ezért az elhunyt testsúlyának csökkenését mérte a halál pillanatában. A mért érték 21 gramm volt. Bár a kísérlet eredménye vitatható, a lélek létezése elfogadott tény. Az embereket mindig is foglalkoztatta az a plusz, az a valami, amitől szeretni és szenvedni lehet. Ami él-tet. Maga a szó is az életet, a létezést sugallja: l-élek.
„A test legmélyén lakozik a lélek. Emberi szem sosem látta, mégis mindenki tudja, hogy létezik. Lélek nélkül soha egyetlen ember sem született a világra. Mert amint megszületünk, a lélek a testünkbe költözik, és nem hagy el sosem minket, amíg csak élünk. Ott van bennünk, mint a levegő, amit beszívunk, születésünk percétől halálunk pillanatáig.” Michal Sznuni
A léleknek nagyon fontos szerepe van. Képessé tesz bennünket arra, hogy mindent kibírjunk.
Az egész-ség teljességet jelent. Nem csupán a test helyes működését feltételezi, és nem azonos a betegség hiányával. Túlmutatva azon, jelent teljes testi, lelki és szociális jólétet. Összhangot önmagunkkal és a világgal, melyben élünk. Azt jelenti, hogy testi, lelki és szellemi síkon egységként, egészként, harmonikusan működünk.
A holisztikus szemlélet szerint az ember bontatlan egész. A biológiai, lelki és szociális faktorok együttesen érvényesülnek, egyik sem vehető figyelembe a másik nélkül. Bármilyen pozitív vagy negatív változás következik be a hármas egységben, az kihat a többire is. Problémák, stressz hatására – ha nincsenek jó megoldási módszereink – az egyensúly felborulhat. Ennek hatására krízis lép fel, esetleg betegség alakul ki. A betegség – éppúgy mint a láz – arra figyelmeztet, hogy a testi, lelki és szellemi mezők összhangja megbomlott, valamit másképp kell csinálnunk, mint eddig. Ennek a hármas egységnek irányítóközpontja pedig a gondolatvilágunk. A betegségek valahol a gondolatokban kezdődnek. A lelki egészségünk nagymértékben függ tehát a gondolkodásmódunktól, attól, hogy pozitívan vagy negatívan szemléljük- az életet. Az optimista embereknek is vannak problémáik, csak ők nem ragadnak azokba bele. Megkeresik a megoldást, és megküzdenek a krízissel.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) definíciója szerint a lelki egészség „a jó lét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni és hozzá tud járulni közösségének életéhez”.
A jól-lét olyan, széles körben használt fogalom, melyben az életminőség különböző dimenziói testesülnek meg. Mindehhez szükség van helyes önismeretre, pozitív gondolkodásra, önmagunk és mások elfogadására, lelki harmóniára. Kell hozzá továbbá az önmegvalósítás képessége, képesség a stresszkezelésre, tolerancia, kielégítő kapcsolatok, munkára való képesség, fejlődőképesség, életszeretet, életvidámság, énerő, megfelelő hely a társadalomban, megfelelő személyiségfejlődés, életcél, életelem, meleg lakhely, humorérzék, játékosság, tünetmentesség (ami nem azonos a konfliktusmentességgel). Nem az az egészséges, akinek nincsenek konfliktusai, nehézségei, hanem az, aki tudja kezelni, átélni, feldolgozni azokat.
A lélekben egészséges egyén és közösség könnyebben viseli a terheket. Az ember jól működő társas kapcsolati rendszerben jobban viseli az élet nagy változásait. A társas támogató háló (egyéni szociális háló) láncszemei a család, a szomszédok, a barátok, a közösség tekintélyszemélyei. Ezek hiánya esetén van szükség a kiegészítő, segítő rendszerekre, mint például önsegítő csoportokra.
A lelkileg egészséges ember váltakozva, de három pszichológiai állapotban létezik és egyiktől sem idegenkedik. Jól érzi magát kétszemélyes/intim kapcsolatban (párkapcsolatban, barátságban), társas helyzetben (például munkatársakkal) és egyedül is. Tud magának örömöt szerezni, de akár sajnálni is tudja magát. Fáradság nélkül képes átmenni a társas létből a meghittségbe, de tudja élvezni az egyedüllétet, az önmagára szánt időt is.
A lelki egészség védelme fontos, csakúgy, mint a lélek karbantartása: a negatív érzések tudatosítása, megélése azok elnyomása, tagadása helyett. A lelki egészség elérhető. Sok odafigyelést, önvizsgálatot, munkát igényel, de megszerezhető, helyreállítható, fenntartható. Bár a lélek láthatatlan, az állapota rá van írva az arcunkra, testtartásunkra. Ezt hívjuk kisugárzásnak. Az egészséges lelkiállapot megszépít. A lelki egészség tanulható és tanítható. Gyermekeink tőlünk tanulják el azokat a viselkedésmintákat, melyeket problémák hatására alkalmazunk. Tőlünk lesik el a sírás művészetét, vagy annak hiányát. Mi adjuk át, hogy szabad vagy nem szabad az érzelmeket kifejezni. A fiúk tőlünk hallják először azt, hogy a férfiaknak nem illik „érzelmeskedni”. Tulajdonképpen már gyermekkorban elkezdjük átadni azokat az értékeket, melyeket mi is úgy kaptunk.
A mentálhigiéné a lelki egészség megőrzésének és elősegítésének a tudománya. A mens latin szó, ami elmét, szellemet jelent. A higiéne görögül tisztaságot, egészséget jelent. Feladata a lélek tisztántartása, továbbá, hogy megerősítse az embert a mindennapok megpróbáltatásaiban. Célja a lelki egészség védelme, megőrzése, erősítése, a lelki betegségek kialakulásának megelőzése. Segíti az egyént és a közösséget a lelki, életvezetési problémák megelőzésében. Készségeket és képességeket tanít és törekszik az ártalmas külső hatások kiküszöbölésére, a saját erőforrások mozgósítására. Nem gyógyítással, hanem bajba jutott egészséges emberekkel foglalkozik. De nemcsak konkrét stressz vagy veszélyeztetettség alatt álló embereket érint, hanem a fejlődés normál helyzeteiben a mindennapi élet kontextusában lévő lakosságot is.
Mentálhigiénés mindaz, ami fejleszti a személyiségünket, elősegíti önmagunk és mások elfogadását. A mentálhigiéné, magyarul „lelki egészség” fogalma a kiegyensúlyozott, egészséges lelki élet megteremtésére irányuló tevékenységek gyűjtőneve. Konkrét definíció nehezen adható, mivel tömérdek összetevőből áll. Röviden: egyfajta testi, szellemi, lelki és szociális jólét egyensúlyára törekvő hozzáállásként nevezhetjük meg. Egy szemléletmódot testesít meg, amely az egészség fenntartására összpontosít, ahelyett, hogy a betegségből, a hiányokból indulna ki.
Lelki egészségünk a saját kezünkben van. Ugyanúgy, mint a testi kondíciónk, a testsúlyunk, a hajszínünk. Természetesen vannak rögzült lelki tulajdonságaink is, ugyanúgy, mint testi síkon a szemünk színe, a magasságunk. Az érzés, ahogyan viseljük e jegyeket, viszont már a mi döntésünk.
