A táplálkozás témakör is olyan terület, amelyről mindenkinek van véleménye. Ez egyfelől jó, ha építő és megalapozott, másfelől veszélyes vizekre enged evezni, mint azok a kamuhír-terjesztő oldalak, amik a Facebook-hírfolyamodat szórják meg figyelemfelkeltő blőd-címekkel, és ha nem vagy résen, már kattintottál is a lájkvadász oldalra, ami abban az évben éppen harmadszor próbálja ledugni a torkodon, hogy felfedezték a rák ellenszerét, és Bud Spencer meghalt (utóbbi, a legendás pofonosztó tényleges halála előtt évekkel vírusként terjedt). Minden bizonnyal tehát rengeteg fogyókúra- és diétaelmélettel találkoztál már magad is, de azok közül az információk közül, amelyekkel nap mint nap bombáznak, vajon melyek igazak és melyek hamisak? Ebben a most következő pár sorban szeretnék a segítségedre lenni!
# Neked azért van ennyi bajod, mert savas a szervezeted!
Tény: az orvostudomány mai állása szerint az élettel összeegyeztethetetlen, hogy valakinek a sav-bázis egyensúlya tartósan felboruljon.
A szervezetünkben történő folyamatok csak egy nagyon szűk pH érték tartományon belül mozognak (vér pH értéke 7,35-7,45 között van), ha tehát ezt a pH optimumot a szervezet nem lenne képes korrigálni, akkor életveszélyes állapotba kerülnénk. Az étrendünk összetétele kizárólag a vizeletünk pH-jára van hatással, ez azonban egyáltalán nincs összefüggésben szervezetünk állapotával.
# A káposztaleves kúra beválik (kivéve, ha a vércsoportdiétád ezt nem engedi)!
Tény: nem elég, hogy létfontosságú tápanyagokhoz nem jut a szervezetünk a diéta alatt, de olyan csekély mennyiségű energiát viszünk be a fogyókúra során, amit elméletben csak kórházi körülmények között folytathatnánk.
Akik már belefogtak a káposztaleves kúrába, állításuk szerint egy jó ideig rá sem bírtak nézni a káposztára! Ráadásul, mivel ebben az esetben kvázi koplalás történik, amit nagy valószínűséggel nem követ életmódváltás, ezért elég nagy a valószínűsége annak, hogy rekordsebességgel vissza fognak szaladni a kilók.
A vércsoportdiéta is egyoldalú diéta, mely hiányállapothoz vezethet, kórállapotokra is hajlamosít, hiszen egy sor táplálékféleség korlátozását írja elő, amely a mai tudományos ismereteink szerint egyáltalán nem indokolt, és úgy egészében a diéta elvei nélkülöznek bármilyen tudományos vizsgálatokkal történő igazolást.
# Nem eszem kenyeret és a tésztát, mert az szénhidrát.
Tény: sokan azt gondolják, hogy csak és kizárólag a sok kenyér, péksütemény és tésztafogyasztásuk számlájára írható, hogy bizony felszaladt rájuk egy pár kiló. Ám ez a problémakör általában sokkal összetettebb!
Inkább arra kéne figyelni, hogy a bevitt szénhidrátok mennyisége arányos legyen a fehérje-és zsírbevitelünkkel is. Célszerű odafigyelni a hozzáadott cukor mennyiségének visszaszorítására, és igyekezzünk a tésztás/rizses/krumplis köreteket nagyobb arányban társítani valamilyen zöldségfélével (például készítsünk zöldséges rizst, amiben arányaiban sokkal kevesebb a rizs mennyisége, vagy együnk párolt vagy sült zöldségfélét a burgonyás köret mellé). Válasszunk többször teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és pékárukat, de számoljunk itt azzal, hogy energiatartalmuk közel azonos finomított lisztből készült társaihoz, viszont magasabb rosttartalmuk révén hosszabb ideig biztosítják a teltségérzetet.
 # A glutén ártalmas.
Tény: javában hódítanak olyan „divathullámok”, amelyek azt sugallhatják nekünk, hogy a glutén minden ember számára méreg, gluténmentes étrend hatására szebb lesz a bőröd, soványabb leszel és jobb lesz a közérzeted, azonban a jelenlegi tudományos ismereteink szerint önmagában ettől az étrendtől senki sem lesz egészségesebb.

Az, hogy a glutén ártalmas, igaz is, meg nem is. A coeliakiaban, vagyis lisztérzékenységben szenvedőknek valóban ártalmas a glutént tartalmazó vagy gluténnel szennyezett ételeket fogyasztani, azonban ha erős a gyanúnk, hogy mi is ebben a betegségben szenvedünk, akkor a biztos diagnózis érdekében először keressünk fel egy szakorvost, mielőtt még önkéntesen belekezdenénk a diétába. Ráadásul a gluténmentes termékek számos vitaminban és ásványi anyagokban, valamint élelmi rostokban általában szegényebbek, a coeliakias betegeknek ezért fokozottan kell figyelni étrendjük összeállítására.

A cikk folytatását az Impulzív Életmód Magazin 2018/2. számában olvashatjátok el.