Hogy lehetne egy szóval megfogalmazni, ki is Cserenkó Gábor? Írónak nem meri nevezni magát, a művész szót túl pejoratívnak gondolja. Érdemes egyáltalán „felcímkézni”?! Ő ezt nem tartja fontosnak, sokkal inkább az mozgatja, hogy az írásain keresztül közvetíteni tudja a gondolatait az olvasóinak. Egy biztos, Kalocsáról indult az élete, jelenleg könyvtárosként dolgozik egy kisvárosban, és mellette próbál aktívan részt venni a Kortárs Klubban, ahova engem is invitált. Sok-sok festmény, rajz, szobor, könyv és verseskötet mellett Gábor művészetéről beszélgettünk.

Mivel telnek most a napjaid?
A márciusban megjelenő könyvemhez készítünk egy előzetes videót.Az elsődleges cél, hogy felkeltsük az olvasók érdeklődését. Ma már nem lehet internet nélkül érvényesülni, kikerülhetetlen, érdemes jól használni, mert így lehet eljutni egyre több emberhez. Szoktam olyat csinálni, hogy Facebook posztban megosztom az ismerőseimmel, hogy éppen mit írok. Lehet, hogy még nem fejeztem be, de jó érzéssel tölt el, ha már az írói folyamat közben kapok pozitív visszajelzéseket. Interneten csak a rövid lélegzetű írásokat szeretik az olvasók, egy hosszabb művet nem érdemes feltenni.

Mit tudhatunk az újonnan megjelent könyvedről?
A régi írásaim közül gyűjtöttem össze a monológokat, amiket tematika szerint sorba rendeztünk. Szeretem a monológokat, mert belebújhatok egy idegen bőrébe és úgy írhatok róla, mintha én is átéletem volna azt, amit ő. Ezt sokkal izgalmasabbnak találom, mintha csak leírnám a körülöttem lévő világ történéseit.

De sokkal nehezebb is…
Nagyon alaposan meg kell figyelni az adott embert, lassabb a folyamat, de érdekesebb.

Milyen volt újra olvasni a régebbi írásaidat?
Érdekes élmény. Nem bírtam ki, hogy ne javítsak bele. A felnőtt dolgok című művet például kiegészítettem és tettem bele olyan mondatokat, melyektől szerintem kerekebb lett a történet. Az alapsztorin nem változtattam: egy kisgyerek szemével néztem és figyeltem a világot. Most már tudom, hogy az olvasók mit várnak el tőlem. Azt érzem, hogy így még közelebb fogják érezni az írásaimat magukhoz.

A cikk folytatását az Impulzív Életmód Magazin 2018/4. számában olvashatjátok el.