A nevetéséről már messziről fel lehet ismerni. Egy dögös nő, aki megállás nélkül pörög hatalmas mosollyal az arcán, aki nem ismer lehetetlent, aki rendszeresen képzi magát tanfolyamokon és most kapaszkodjanak meg: akinek szüksége van a csendre és akinek a meditáció segít megtalálni a testi-lelki nyugalmat. Gondolták volna, hogy Bodnár Erikáról van szó? Sokan félreismerik, ezért most lerántom a leplet, hogy láthassuk Erika valódi énjét.

Milyen voltál 20 évesen?
Ne tudd meg! Akkor még jobban pörögtem. Két helyen dolgoztam egyszerre, mert soha nem szerettem volna más segítségére szorulni. Albérletben laktam, amit én tartottam fent. Régen is mindent egyedül szerettem megoldani. Ez biztos annak köszönhető, hogy nagyon korán önállósodtam. A szüleim nyolcéves koromban elváltak, anyukámmal maradtunk, akinek sokat kellett dolgoznia azért, hogy nekünk mindent megadhasson. Én pedig, amiben csak tudtam, segítettem neki: vittem Teklát oviba, vigyáztam rá, 14 évesen már főztem. De rájöttem, hogy meg kell tanulnom elfogadni a segítséget.

Szerettél már akkor is sportolni?
Érdekes, mert az iskolában állandó felmentésem volt, annyira gyűlöltem a testnevelésórákat. A dobogóra nem mentem fel, a magasugrást meg sem próbáltam, inkább a rúd alatt bújtam át, a szekrényugrástól is rettentően féltem. Megálltam előtte, senki nem tudott rávenni arra, hogy átugorjam. Emellett pedig sosem voltam vékony, mindig volt rajtam mit fogni. (nevet)

Mikor mentél el az első aerobik edzésre?
27 évesen kezdtem el tornázni. A barátnőm tartott edzéseket és mondta, hogy járjak én is. Edit nagyon motiváló személyiség, akinek az óráira öröm volt járni. Az első alkalom után olyan izomlázam volt, hogy alig bírtam másnap felkelni. Ez nem tántorított el, lelkes voltam, mindig az első sorban tornáztam. Egy év múlva Edit kismama lett és megkért, hogy tartsam én az edzéseket. Annyira megtetszett, hogy elmentem Pestre elvégezni a tanfolyamot és személyi edzőként dolgoztam egy konditeremben.

Milyen volt Pesten az élet?
Nem szerettem ott lenni, olyannyira, hogy egyszer lezsibbadt a fél oldalam. Pest nem az én világom, egyszerűen rosszul éreztem ott magam. Akkor ajánlották, hogy próbáljam ki a meditációt, ami nagyon bevált, sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok azóta.

A cikk folytatását az Impulzív Életmód Magazin 2017/7. számában olvashatjátok el.
Képek: Kesztyűs Attila

Szerző