Megtört a jég: először találkozhatsz ebben a rovatban „gyerekes” cikkel! Ugyan már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy hozzányúljak ehhez a témához, azért valljuk be, mindannyiunknak, akinek van gyereke, szeretne gyereket vagy van a környezetében kisgyerek, általában kialakult véleménye vagy elképzelése van arról, hogy mit, hogyan kellene jól vagy jobban csinálni. Remélem, hogy ebben az írásban nem „kritikai hangot” látsz majd, hanem azt a szándékot, amilyen céllal született is! Nevezetesen, hogy kellőképp érdekes, informatív és hiteles legyen az írás – főképp a kismamáknak, édesanyáknak és édesapáknak, sőt, a tágabb értelemben vett családnak egyaránt!

Arról a kritikus időszakról lesz szó, amely a fogantatástól a gyermek két éves koráig tart.  Ebben a korai időszakban a megfelelő táplálásnak mélyreható és hosszútávú hatásai lehetnek az egészséges növekedés és fejlődés, sőt akár a felnőttkori egészségi állapotunkra is. A fejlődő magzat, csecsemő, kisded ebben az időszakban a legalkalmazkodóbb, de egyben a legsebezhetőbb is, és az emberi élet során a leggyorsabb növekedési periódus is ekkor zajlik. Mi történik még ebben az időszakban? Folyamatos fejlődés és „finomhangolások” az emésztőrendszerünkben, immunrendszerünkben, agyunkban és idegeinkben, miközben egy újszülöttnek testtömegkilogrammonként háromszor annyi energiára, tápanyagok tekintetében akár hétszeres mennyiségre is szüksége lehet a felnőttkorúakhoz képest. Arra a kérdésre, hogy ennek az időszaknak hogyan lehet hatása felnőttkori egészségi állapotunkra, egy nagyon új tudományág, az epigenetika képes megadni a választ.

Epigenetika: még sincs előre elrendelve?
Az epigenetika azokat a környezeti tényezőket vizsgálja, amelyek az örökítő anyagaink működését befolyásolják. Ez azt jelenti, hogy a génjeinkben lévő információ nem írja elő teljes biztonsággal, hogy cukorbetegek leszünk-e vagy sem, ezt egy sor tényező – többek között a táplálkozásunk is – befolyásolja. Bár ez a tudományág mondhatni gyerekcipőben jár, de az már bizonyosnak tűnik, hogy az „eleve elrendeltetés” tényét, vagyis azt, hogy génjeinkben „minden meg van írva”, elvethetjük, hiszen életmódunk nagyon is befolyásolja génjeink működését. Sőt, átörökítve ezeket a tulajdonságokat – mert a kutatási eredmények erre mutatnak – utódaink, és akár egy sor generációnak betegségekre való hajlamát és egészségi állapotát befolyásolhatják.

Az kismama táplálkozása: a „kettő helyett eszem” téveszméről
A várandós nő táplálkozása alapvetően befolyásolhatja a születendő magzat egészségi állapotát. Gondoljunk csak dr. Czeizel Endre 80-as években végzett kutatására, amelynek eredményeként bebizonyosodott, hogy az alacsony anyai folsavszint kockázati tényezőt jelent az idegcső-záródási rendellenességek előfordulási gyakoriságának tekintetében! A folsavraktárakat a tervezett teherbeesés előtt legalább 1-2 hónappal töltsük fel, hiszen az első vérzéskimaradás észlelésekor már a főbb szervei, így az agya is már kialakult a magzatnak!

A cikk folytatását az Impulzív Életmód Magazin 2018/4. számában olvashatjátok el.